Lakótárs egyedülálló még tanuló anyaként?
Egy gyerekkel mennyire esélytelen a fenti paraméterekkel lakótársat találni?
Mivel még egyetemre járok bár diákmunkát is vállalok nem tudok biztosítani egy albérletet teljesen önállóan, ezért lenne remek ha tudnék egy normális megbízható lakótársat találni akit nem zavar egy egy éves gyerek jelenléte.
Természetesen fizetőképes vagyok, rendet tartok magam körül ezek mivel kis gyerekem van tényleg fokozottan fontosak nekem, hiszen a lakhatás múlik a tisztességes fizetésen, és a tisztaság nem csak a komfortérzet hanem a pici biztonsága miatt is szükséges.
Félek egyáltalán belelendülni a keresésbe a visszautasítások miatt, de anya otthonra fél évet kéne legalább várnom, a szüleimhez pedig nem tudok visszaköltözni..
válasza:
válasza:Én sok sikert kívánok neked, de nem nagyon biztatnálak.
Egy éves gyereked ha bölcsibe íratod, többet lesz otthon betegen, mint a bölcsiben. Egyszerűen ilyen korszak, elkapják a fertőző betegséget és kész.
Egyetemistaként soha nem költöznék össze ilyen pici gyerekes, ráadásul egyedülálló anyával.
Az ember önző, nyilván a maga kényelmét nézi, kell a nyugodt környezet a tanuláshoz, és igen, egy ilyen korú fiatal inkább bulizik szabadidejében, mint egy éppen járni tanuló gyereket kerülgessen. (akit egy szobába nem lehet bezárni)
Azt javaslom, hogy próbálj szót érteni a szüleiddel, amíg az anyaotthon nem jön össze. (Azt is időben kell elkezdeni keresni).
A pasid vagy a szülei nem tudnak segíteni?
Ne haragudj, mégis hogy gondolkodtál, mielőtt letoltad a bugyidat? Felnőtt vagy már, tudnod kell, hogy a dolgoknak következményei vannak!
Igazából akkor ahogy látom az előítéletek foglyai vagyunk ebben is..
Úgy vélem az embernek megvan a maga személyes tere lakótársként is így nyilván nem menne a másik szobájába, nem tartom zavaróbb tényezőnek mint (erős hasonlat de nem igen tudok jobbat) egy kisállatos lakótárs.
Nekem kell törődnöm vele, odafigyelnem rá, a másiknak még keresnivalója se lenne körülötte.
A lakótárskapcsolat egy gazdasági közösség a szememben ahol igyekszünk általában minél kevésbé konfrontálódni a másikkal, csak a közös helyiségekben találkozunk a magáéban pedig azt csinál a másik amit akar, amíg nem zavarja azzal a lakótársát (te pl bulizást írtál, nem tudom hogy hol nem fér össze a kettő, hiszen nyilván nem az én részemen tombolnál szombat esténként). Márpedig mint írtam ami zavaró lehet az a sírás, de nem űzi oly gyakran, ha igen annak oka van, de ezt meg tudom találni és mindig meg tudom nyugtatni.
Amúgy az a vicces hogy terveztük, csak nem számoltunk azzal hogy 5 év után pont a gyerekünk miatt fogunk elhidegülni (nem a kicsi viselkedés miatt, hanem mert nem néz rám azóta nőként, társként), annyira hogy komolyan szakítás legyen a vége. És ha opció lenne hogy a szüleim, volt párom, vagy annak családja segíthetne nyilván nem itt gondolkoznék azon hogy mennyire lenne esélyes lakótársat találnom.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!