Ki milyen korán költözött a szüleitől? Mi a normális?

18 eves voltam, egy masik varosba koltoztem egyetemi kollegiumba. Anyagilag tamogattak, amugy semmibe sem szoltak bele. Nekem jo volt.

Nem hiszem hogy meg lehetne hatarozni hogy mi a "normalis". Szerintem egy felnott ember fuggetlensegre vagyik, mas meg mast gondol.

40F

30 évesen,munka miatt.

Eltelt 10 év.

21 évesen költöztem el. 19 évesen már megtehettem volna lakótárssal, de inkább megvártam, hogy a vőlegényem megszerezze a szakmáját és utána együtt költöztünk :)

23N

Már 14-15 évesen éreztem úgy hogy külön költöztem mert továbbtanuláskor kollégista lettem. Aztán ismét a szüleimmel laktam 20 éves koromig a csendes falu széli házunkban. Majd saját lakásom lett városon, ahol fősulira jártam. Ez már nem tűnt elszakadásnak a szülőktől, talán azért mert 20 évesen már szeretne az ember önállósodni. Ma 48 évesen ismét azon gondolkodok hogy visszaköltözöm a jelenleg üres szülői házba. Mert szomszédmentes, jó a levegő, természet veszi körül, stb.

Azt is helyesnek tartom ha valaki a szülői házban marad, meg azt is ha valaki külön költözik. Ha külön költözik akkor fontos hogy legalább olyan jól érezze magát az új helyén mint a szülői fészekben. Például amikor érzem a városi rosszabb levegő egészségügyi hatásait akkor erősen visszavágyom a szülői házba, mivel azt természet veszi körül. 14 évesen korainak tartom a külön válást még kollégiumba is.

14 evesen koliba 3.5 evre, eleinte hetente, majd kesobb mar havonta jartam haza.

18-20 evesen kulfoldi melo, havonta 1 hetvege.

20 evesen lakast vettem, majd ra 2 hetre bevonultam sorkatonanak. Igy konkretan 21 evesen koltoztem el egyedul. A mi a normalis meg nagyon tag fogalom.

Én azt mondom, az a normális, amikor már meg tud állni a saját lábán valaki és igényli mindkét fél a költözést.

Én magam 18 évesen kerültem Bp-re, évekig voltam kollégiumban, majd albérletben, igaz nagy részét a szüleim fizették.

Én "igazi" elköltözésnek azt tartom, mikor már képes valaki önállóan, saját keresetből is boldogulni.