Állandóan ráérő, beszélgetni vágyó szomszéddal mit lehet kezdeni?

Első alkalommal megmodom, hogy nem akarok beszélgetni, mert dolgom van.

Vagy nincs dolgom, de akkor sem szeretnék, és hagyjon békén.

hülyét kapok az ilyen emberektől, hogy kimegyek a kertbe, de már órákig mondja az agymenését, mintha érdekelne bárkit is.

Egyszerűen közlöd vele, hogy most nem érsz rá beszélgetni, mert sietsz/dolgod van/rossz passzban vagy/nincs kedved/stb. és kész, mész tovább vagy nem figyelsz rá többet. Nem vagy köteles végighallgatni a mondókáját, és elhiszem, hogy lefáraszt meg nem érdekel. Ha normális, akkor egy idő után vagy nem jön oda, mert látja, hogy nem érsz rá, vagy megkérdezi, hogy van-e kedved beszélgetni.

Sajnos vannak ilyen idősebb nyugdíjasok, akik imádják a fél életüket mindenkinek elmesélni órákon keresztül, tudom mennyire fárasztó ez. Viszont ha ő ezen megsértődik, az őt minősíti és nem téged. Sok az olyan idős, aki személyes sértésnek veszi, ha valaki nem akar minden alkalommal órákig diskurálni vele, vagy hallóközönséget játszani. Ez viszont nem a te hibád. Az ilyen időseknek is meg kell egyszer érteniük, hogy nem terhelhetnek mindenkit mindig a szövegelésükkel, vagy nem mindig alkalmas az időpont a beszélgetésre, mert attól, hogy nekik semmi dolguk sincs egész nap, más még dolgozik/siet/stb.

A mi alsó szomszédunk is ilyen volt. Panellakás, alattunk lakik egy kb 75 éves öregasszony, aki ugyan kedves, meg minden, de eszméletlenül sokat beszél, és állandóan fenntartott a mondókájával. Amikor már kétszer elkéstem miatta, a harmadik alkalomkor megmondtam neki, hogy ne haragudjon, de nem érdekel, nem érek rá, és nincs kedvem órákig beszélgetni szó szerint a semmiről, mert dolgom van, legyen szíves mással próbáljon beszélgetni.

Azóta még csak nem is köszön, meg van sértődve. Őszintén szólva nem hat meg. Ha ő ennyire megharagszik azért, mert valakinek nincs kedve minimum 40-50 perceket beszélgetni vele, az az ő baja.

Ismerősömék még ennyire se voltak "könyörületesek", mivel a szomszéd házaspár (szintén idősek, kertváros, telekszomszéd) állandóan odajött a kerítéshez és feltartotta őket meg kérdezgettek olyan dolgokról, amihez semmi közük sincs. Megmondták nekik párszor, hogy hagyják békén őket, de nem értették meg. Így ismerősömék egyik napról a másikra vettek kerítés megnagyobbítót meg magas bokrokat, és végigcsinálták az egész telekhatárt. Azóta nyugtuk van, a házaspárnak meg végre leesett, hogy senki sem kíváncsi az idióta agymenésükre meg zaklatásukra. Azóta még a fejüket is elfordítják, ha meglátják ismerősöméket. Sajnos vannak olyanok, akik nem értenek a szép szóból, erre készülj fel.

Keressetek neki Társat! Nem túl magányos? Ez is lehetne egy "elfoglaltság".

Nyugdíjas klubokba nem jár véletlenül?