Miért zárom el magam a barátaim és az emberek elől?
Igazából nem sok barátom van, sőt úgy igazi legjobb barát egy sem,de van talán 2-3 ember akinek elmondhatnam a gondjaimat, mégsem teszem. Nem azért mert nem bízok bennük, hanem úgy érzem, hogy nem érdekelne őket az amit mondok és az ami velem történik. Ha tanácsra van szükségem akkor is inkább nem kérdezem meg őket mert nem hiszem, hogy tudnak segíteni és ha van bármi tervem vagy ötletem jobban szeretem megtartani magamnak, de nem tudom miért. Talán félek attól hogy nem tudnak segíteni de nem tudom tényleg hogy ennek mi az oka. Aztan néha elgondolkozol hogy de jó lenne ha valakivel beszélhetnek erről de nem mondok senkinek semmit, mert jobb ha egyedül bajlódok a gondjaimmal.. Egyébként engem nem zavar annyira ez a dolog csak néha azt érzem teljesen egyedül vagyok és tudom jól hogy tehetnek ez ellen, de inkább egyedül maradok. Volt már valaki hasonló helyzetben? Velem van a baj? Mit kéne tennem?
17/L
Saját magamból és a tapasztalataimból kiindulva én azt mondanám, hogy magadban arra vársz hogy a barátaid kérdezzenek rá arra, mi van veled. Persze lehet hogy ez nem így van.
Más szempontból: te hogy éreznéd magad ha a barátai nem akarnának megosztani veled bizonyos dolgokat, csak mert kellemetlenül éreznék magukat tőle, vagy mert azt hiszik úgyse értenéd meg? Szarul. Mindenki szereti ha bíznak benne, nem?
A barátság nem csak arról szól, hogy a problémáidat amiket nem tudsz megoldani, ők majd megoldják vagy választ találnak rá. Néha csak annyit tudnak tenni, hogy veled együt szomorkodnak és melletted álnak a borús pillanatokban.
Szerintem nyugodtan mond el mi jár a fejedben nekik. Netalántán attól ilyedtél meg, hogy te beengedted őket a szívedbe és félsz, hogy ők nem téged. De ezt az érzést is nyugodtan mond el nekik. Nincs barátság nehezebb napok nélkül.
Remélem segített a válaszom.
Én is ugyan így vagyok ezzel. Én kitudom fejezni magam ha akarom. Sok mindent el is szoktam mondani nekik amit aztán megbántam mert az egyik lány elég keményen át vágott. Azóta inkább megtartom magamnak.
Számomra az furcsa, hogy suliba rengeteg "barátom" van sokat beszélgetek és jött a nyár hirtelen senkivel nem beszélek nem találkozom velük.
Ha van egy kutyád soha nem leszel egyedül.
Ha valakiben úgy érzed megbízol mond el neki mi nyomaszt,mi a baj. Ha soha nem bízol meg senkiben nem is fogod azt érezni milyen érzés illetve ha te nem bízol másban ne várd el, hogy mások bízzanak benned.
Ha van egy igaz barátod akit annak érzel és tényleg baj van akkor segíteni fog ha nem is tud akkor is ott lesz veled.
Ha soha nem próbálod ki nem fogod tudni...
17/L
válasza:Azért, mert tényleg nem érdekli őket, az ilyen nem igazi barátnő. Igaz hogy fiú létemre (18) csak barátkozni nem szeretnék (más meg sose jönne össze XD) de ha szeretnél valakit aki meghallgat és akit Tényleg érdekel, én itt vagyok, meghallgatlak és adok tanácsot ha kell. Ha azt hiszed kamu, az oldal anonym..
Egyébként nyugi, nem vagy egyedül, 18 évem alatt nem hogy barátaim, családom sincs szinte, egy szót sem tudok mondani senkinek 6-7 éve csak csendbe ülök itthon, barátnőről meg álmodni se tudnék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!