Hogy lehet azt elviselni hogy senki nem támogat a terveimben? Senki meg se kérdezi hogy mennek a dolgaim

Sajnos azt kell mondanom hogy üdv a való világban.

Számos helyen voltam úgy mond például kirándulni,aki tudja hogy el mentem abból nem sokan kérdezik meg mi is volt?

Aki meg kérdezi el kezdem neki mondani hogy röviden vagy hosszabban érdekli?

Na szerinted mit mondanak?

Röviden.

Jó volt,mondanám tovább jön a kérdés hol voltál? El kezdem mondani aha,aha,aha,aha,aha,aha,aha szóval csak aha,aha,aha le sem szarnak.

Eggyik hosszan, el kezdem mesélni aztán már is rá tér az ő dolgaira.

Ilyen ez a világ sajnos, remélem majd csak találkozom olyan emberrel aki nem ilyen.

Társaságban mindig az érzi legjobban magát, aki legtöbbet beszél. Miért érdekelne bárkit is, főleg hosszan, részletesen, hogy mi van veled? Amíg válaszolsz, te beszélsz, és nem ő. Ami a terveidet illeti, miért hallgatná meg bárki? Akkor is te beszélsz, nem ő.

És ez csak rosszabb lesz, erre halad a világ.

A felnott leckek egyik legnehezebbje volt megerteni hogy mindenki csak sajat magaval torodik, ha erdeke fuzodik hozza.

Jo esetben ez kolcsonos.

Amint ezt megerted sokkal tisztabb kesz minden es el kezdheted megtanulni magadat ertekelni es masoktol fuggetlenul elni.