Magányos visszahúzódó embert elítélni?

Megfogadtad azokat a tanácsokat, amiket kaptál?

Bizonyára nem, hiszen most is kiírtad ezt. Ez a baj.

Én egyszer beszélgettem erről egy bőven felnőtt nővel. Hogy őszinte legyek, nem vagyok jó az életkor tippelésben, de talán olyan 50-60 körüli lehetett. Úgy jutottunk el idáig, hogy ő az igazgatónője a gyárnak, ahol dolgozom és volt pár hiányzásom, amit meg kellett volna magyaráznom. Ő azt mondta, hogy az emberekben alapból benne van a rivalizálás, meg hogy a gyengébbet kinézzék és bántsák, mert hogy ez evolúciósan belénk van kódolva, ez az élet rendje, az állatoknál is így van, bla bla bla...

Az én véleményem erről az, hogy akár mennyire is az állatoktól valók vagyunk, mert valamilyen szinten minden egy valamiből jött létre, mi is és a többi élőlény is, (legalább is az evolúció elmélete szerint), attól még nem kell úgy is viselkednünk, mint ők. Egyrészt sokkal intelligensebbek vagyunk (vagy legalábbis annak gondoljuk magunkat :D), mint ők, másrészt van rengeteg ilyen szokás, ami valamikor a miénk volt, de aztán lemondtunk róla, mivel úgy gondoltuk találtunk más alternatívát, ami sokkal jobb számunkra. Például lejöttünk a fáról, megváltozott a táplálkozási szokásunk, stb.

Abból nekünk jó nem származik, ha bántunk másokat, viszont az adott személynek elég rosszul esik. Talán a megfelelési kényszer visz rá egyes embereket, hogy elfogadja őket a közösség, ne logójanak ki a sorból. Én személy szerint sosem tennék ilyet, inkább lennék különc.

Másrészről annyit tudok mondani, hogy mindig lesz a közeledben valaki, aki nyitott és kedves feléd, csak észre kell venned a lehetőséget. Nem azt mondom, hogy özönlöleni fognak, valószínűleg egyszerre mindig csak 1-2 lesz, de egész életed során el fognak kísérni ilyen emberek, néha cserélődnek. Kisebb-nagyobb kihagyások lesznek és van, hogy úgy fogod érezni, hogy egyedül vagy és ez az állapot sosem múlik majd el, van olyan is, hogy van valakid és úgy érzed örökké veled lesz. De valamit jó, ha tudsz: semmi sem tart örökké.

Az idő minden megváltoztat, legyél bátor amikor meglátod a lehetőségeket, sosem tudhatod, hogy lesz-e még egy esélyed egy adott dologra.

Az öngyilkosság pedig nem megoldás, régen én is gondoltam ezen, mindig azt mondták, hogy ha most megtenném rengeteg jó dologról maradnék le, mert még olyan fiatal vagyok... Mivel nem volt valami izgalmas életem, azt hittem más vagyok. Mikor mondták hogy ők is ilyenek voltak, de aztán megváltoztak a dolgok és már ahhoz képest rendbe szedték az életüket, azt hittem nekem nem fog menni, nem olyan vagyok, mint ők. És hát... Nekik lett igazuk, azt hiszem történtek olyan dolgok, amik jobb, hogy nem maradtak ki az életemből, kár lett volna feladni akkor.

Tudom, hogy amíg az ember nem tapasztal meg valamit a saját bőrén, addig nehéz elhinni, de legalább próbáld meg!

Fel a fejjel, minden rendben lesz! :)

Azért mert azt csak saját magadnak csinálod.

És aki saját maga teszi tönkre az életét, vagy nem tesz meg mindent hogy jobb legyen az nem érdemel együttérzést.