Ha egyedül élnél egyetemen tanulnál, kiadnád a lakásod felét csak hogy ne élj egyedül?

Szerintem jó ötlet. Az új lakótársaddal barátok is lehetnétek és véleményem szerint jót tenne neked a társaság.

Nem

Nekem ugyan saját lakásom van, egy kicsi, egyszobás, de én kiadnám egy ilyen helyzetben szobatársnak pusztán a rezsiért cserébe is.

Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Attól függ milyen embernek adod ki. 1-2 találkozás után nem ismered meg annyira és lehet, hogy borzalmas lesz vele együtt élni. De persze ennek az ellentéte is igaz lehet. Neked kell mérlegelni, hogy bevállalod-e.

Én nem adnám ki

nem.

Szerintem egyedül élni a világ legjobb dolga, így nem, de én mindennél jobban szeretek egyedül lenni. Viszont ha te szeretnéd, miért ne? Kiválaszthatod a legszimpatikusabb lakótársat, lesz némi bevételed és nem leszel egyedül. Kezdheted fél éves szerződéssel, hogy ne kötelezd el magad túlzottan, ha mégse működne.

23 és 29 éves korom között én is társbérletben laktam, DE volt hogy hetekig nem láttam a lakótársaimat. Volt olyan is, akivel meg sokat beszélgettünk, azt hittük hogy barátok vagyunk, de szinte egyszerre besokalltunk egymástól és szétköltöztünk, soha többé nem láttuk egymást. Ezzel azt akarom mondani, hogy attól hogy odafogadsz egy bérlőt, még nem biztos hogy kevésbé leszel magányos. Ha neked elég, hogy hallod, hogy valaki sertepertél a lakásban, akkor oké. Vagy ha anyagilag jobban kijössz, ha megosztod a költségeket. De egyáltalán nem biztos, hogy barátok lesztek. Én kényszerből osztozkodtam, volt vagy nyolc lakótársam, de már egyikükkel sem tartok kapcsolatot.

én személy szerint nem akarnék egyedül élni. ha nem akarsz egyedül lenni, add ki nyugodtan