Ha egy férfi magának való/csendes akkor el kell fogadnia hogy teljesen közömbös a lányok/nök számára?
Iskolában nem járt osztálykirándulásra, bulizni sem járt,ha el is ment egyszer akkor a sarokba állt egyedül kellemetlenül érezve magát, unatkozva többet nem is ment,mindenböl kiakart maradni semmi tánc utolsó évben,barátai nem voltak,szünetben magában tanult vagy ült.
Késöbb munkában sem tartja a kapcsolatot munkatársakkal,csak köszönés meg pár mondat erejéig,semmilyen szinten nem tagja a társaságnak,facen nem jelöli öket,ahogy telefonszámukat se tudja,nem vesz részt szülinapozásban stb.
Munkán kivül összes idejét számítógép elött tölti,csak akkor megy el valahova ha szüksége van valami papirt elintézni vagy be kell vásárolni stb. Nincsenek barátai,de különösebben nem is érzi szükségét hogy legyenek.
Ahányszor ismerkedni probált teljesen sikertelennek bizonyult ,mert élöben olyan emberekbe futott akik teljesen más életvitelt képviselnek és abszolút nem hozzáillöek.
Míg interneten mindig ghostolták,mondjuk 90 eset elsö pár üzenet után offolták, 9 nél 2-3 nap után, a maradék 1 esetben pedig hetekig elbeszélgettek de lányok találkozó emlitésére ghostolták mindenféle kifogással.
Példában rólam van szó,annyi még hogy 31 vagyok szüleimmel lakom még,mert sok értelmét nem látom hogy egyedül menjek albérletbe,esetleg ha nagyon nem találok senkit akkor pár év múlva veszek egy kis garzont.
Egyébként jól érzem magam egyedül is és különösebben nem hibáztatom lányokat,nöket csak a természetem valószinüleg nagyon közömbös számukra,nem ezt igénylik.
Mielött még valaki azt írná hogy mamahoteles,ellátom magam,kitünöen fözök,takaritok,intézek magamnak mindent.
Lehet az is hogy nem költök sokat ruhákra teljesen átlagos vagyok külsöre,illetve elég takarékos vagyok,kitünöen bánnok a pénzzel.
Illetve tényleg nagyon minimális a szociális igényem van hogy napokig elvagyok beszélgetés nélkül.
Legtöbb ember nagyon szereti az üres fecsegést vagy bájcsevejt én speciel ettöl falra tudok mászni,értelmes beszédet szivesen hallgatok vagy szólok hozzá, de több órán keresztül szövegelés nagyon elfáraszt és abszolút kerülöm nem érdekel.
Szóval jól gondolom hogy mivel nem vagyok társasági ember teljesen közömbössé tesz engem nök számára?
válasza:
válasza:Nem, nem jól gondolod. Ez max csak abban hátráltat, hogy megtaláld a magadhoz való lányt.
Mert egy partyarc-ot biztosan untatnál. Szóba sem állna veled. Viszont az, aki olyan mint te, aki esetleg osztozik a hobbidban, az érdeklődési körödben, na az tuti nem a buliban lesz. Ha mégis akkor egy másik sarokban egyedül ahogy te is.
Ne ekézd magad, hanem ismerkedj olyan helyeken ahol a hozzád hasonlók vannak. Pl neten.
válasza:Én is hasonló vagyok.
Azt kell megértened, hogy nem ez az átlagos, normálisnak tartott életvitel.
Ha te ettől nem savanyodsz be és nem leszel egy magábaforduló, megkeseredett ember, hanem lelkileg is egészséges, kiegyensúlyozott életet tudsz élni, akkor lehetsz vonzó hasonló mentalitású nőnek.
Viszont, ha valóban ennyire egyedül érzed jól magad, akkor minek neked nő? Mivel én is hasonló vagyok és hasonló korú, komolyan felmerül bennem. Ha ennyi idősen komolyra fordul valakivel valami akkor minimum összeköltözés szóval fog kerülni rövid időn belül. Azt hogyan képzeled el?
És sajnos igen, ennyi idősen már illő önálló életet kezdeni. Megértem az indokokat a mamahotel mellett, de a felsorolt jó tulajdonságokat senki nem tudja előre rólad, csak azt látja, hogy nem tudsz önállósodni. Ezt számold hozzá, amikor elhajtanak ezt hallva.
válasza:Tök természetes, hogy láthatatlan vagy a nőknek, ha sem megjelenésed, sem fellépésed, sem egzisztenciád (jelenlegi, jövőbeli kiteljesedési lehetőségei) alapján nem vagy nekik érdekes.
Az életmódod miatt alacsony a tesztoszteron szint a szervezettedben, ezért nincs benned erős vágy, hogy férfiúként versenyezz mindenért pénzért, hatalomért, nőkért.
Persze a túl nagy tesztoszteron szint is már veszélyes véglet, ami mindenben veszélyes, tisztességtelen életmódra tudja hajtani az embert.
válasza:Te nem csak csendes vagy, hanem zárkózott, kivonod magad közösségből, elszigetelődsz. Ebben nincs az ég világon semmi pozitívum, és ez olyan dolog, amin már csak a saját eletminosegedert érdemes lenne javítani.
Nem csak két féle ember letezik: a partyarc, aki minden nap más hasáról szippantja fel a kokaint, és csak olyan mélységben kommunikál másokkal, hogy megkerdezze, hogy mennek-e dugni - meg az, aki meg sem próbál beilleszkedni, és az egyetlen inger az életében az, hogy néha megváltoztatja a háttérképét, de amúgy meg van győződve róla, hogy ez a totál üresség igazából mentális érettség.
Egyik sem egészséges. Miért akarnál ebbe az eletvitele belerángatni egy nőt?
Az meg, hogy barátokat nem akarsz de barátnőt igen, elég bizarr. Miért csak az egyik kapcsolattípus hiányzik, a másik miért nem?
Egy rakat hozzád hasonló férfinel megfigyelheto, hogy lehet hogy minden tekintetben javitásra szorul az életük, de mégis a barátnőhiány az egyetlen, ami ténylegesen zavarja őket, és ez az egyetlen, amin dolgozni akarnak.
A párkapcsolatnak a legutolsónak kéne lenni ezen a listán.
Amúgy ezek a dolgok (barátok, kapcsolatok, normális programok) csak azért nem hiányoznak neked, mert abszolút nem részesei az életednek. Ha csak egy kis bepillantast nyernél abba, hogy milyen is, ha vannak társaid, akkor utána el sem tudnád képzelni, hogy visszaterj a 0-24 kockulashoz.
Na mindegy...
Hogy a kérdésre is válaszoljak: igen, az ilyen férfi közömbös a többség számára. Azok számára nem közömbös, akik szintén így élnek, és ami még fontosabb: nem is akarnak ezen változtatni, de ilyeneket nem tudom, hogy mekkora eséllyel találsz randioldalakon, mert azok a nők, akik ilyenek, általában a randizástól is elzárkóznak.
válasza: válasza:Nem csak a nőket,hanem úgy általában az extrovertált embereket nem érdeklik az introvertált emberek.
Nem tudnak velük mit kezdeni.
Mivel ők vannak többségben,ezért te furán érzed magad.
Azt látod,hogy mindenkinek van párkapcsolata,csak neked nem.
Szerintem a legtöbb introvertált ember nem is szeretne párkapcsolatot,mert nekik az túl nagy kötöttség lenne,egy másik személyhez.
Én pl biztosan nem tudnám elviselni,hogy valakihez alkalmazkodnom kelljen.
Sajnos ez egy adottság,nem betegség.
Találhatsz valakit,aki hasonló,mint te.Vagy tarthatsz fenn szexkapcsolatot,de ahhoz meg kell felelned sok elvárásnak,mert ingyen az sincs.
válasza:Az utsó mond fontos dolgokat.
Valóban szeretnél párt és valóban jól éreznéd magad mellette? Egy csomó mindent amit most csinálsz fel kell adnod, mert a szabad időd ezt követően együtt töltenétek majd. És neki nem biztos, hogy lesz kedve azzal foglalkozni amivel te most épp kitöltöd az időd.
Vagy az egész csak azért zavar, mert mindenki csajozik neked meg nincs. És ez okoz hiányérzetet benned. Esetleg tényleg csak a szex az oka?
Ezeket jó előre tisztázni, mert nagyot koppanhat az ember...
Úgy érzem én is hogy a 7-es válasza ami leginkább közelebb áll a valósághoz, emberek többsége extrovertált, és az én életmódom a kisebbségben levő introvert beállítottságuak között is extrémebb kategóriába tartozik.
Nyilván hasonlót szeretnék magam mellé és valóban nem vagyok benne biztos hogy eltudnám viselni hosszútávon.
Valaki kérdezte hogy miért nincsen szükségem barátokra. Az ok elég egyszerű, nagyon alacsony a szociális szükségletem, és ha társalogni támad kedvem, akkor megtudom tenni egy fórumon amely számomra érdekes témákkal foglalkozik (nagyjából egy tucatnak vagyok tagja főleg angol nyelvüeknek) példa: kiadnak egy frissitést játékkal amely változtat játék egyensúlyon, írok egy elemzést hogy mi a véleményem meg vitatom a többiekkel stb, vagy megnéztem egy anime részt kivesézem a látottakat stb vagy gazdasággal/politikával kapcsolatban híreket stb. Viszont mint emberekre nem igazán vagyok kiváncsi rájuk, tehát személyes dolgokról nem szeretek beszélni/nem érdekel/nem vagyok kiváncsi másik személyre.
A barátságra tehát nincs szükségem mert semmi olyat nem tud nyújtani számomra amelyet ne kaphatnék meg vagy igényem lenne rá, de elvárások lennének felém,szórakoztassam,alkalmazkodjak, jópofizzak stb, egy felszínes valamiért. Nem érdekel,unalmas,kellemetlenül érint.
Ez a hozzászóló megvádolt azzal is hogy lehúznék egy nőt ebbe az alacsony szintbe amibe élek, erről szó sincs hiszen magamhoz hasonló nőt szeretnék. Pont ezaz hogy én próbálkoztam élőben elmenni programokra, fesztiválokra, bulira stb, de olyan lányok/nők voltak akik szöges ellentétben voltak velem minden téren, egyáltalán nem éreztem jól magam társaságukban, pont láttam saját szememmel többször is hogy ez a nagy társasági élet nem az én világom, és rossz helyen keresek mert semmi közös nincs bennünk. Számukra sem volt szimpatikus, de ezen nincs meglepődni mert annyira különbözik életfelfogásunk.
Szexkapcsolat nem érdekel,fiatalon volt egy erősebb kisértés hogy belemenjek, fiatal alatt 14-19 éves kort értem akkor ugyanis hormonok hatására nagyon nehéz volt visszafognom magam de mostanra nagyjából 2 hetente egyszer érzem úgy mint fiatalon, szóval ez semmiképpen sem lenne központi rész számomra.
Nyilván, erősebb túlzás volt a kérdésem, olyan tekintetben hogy már volt rá pár eset hogy néhány lány/nő ismerkedett volna komolyabban de nekem meg ők nem feleltek meg. Nem sok kizáró ok van de szerintem ezek alapvetőek hogy ne legyen gyereke, illetve ne legyen látható helyen tetoválása, ne legyen szája/orra teli fémmel, végül pedig ne legyen rövid haja/vagy nagyobb darab mint én,illetve ne drogozzon.
Szülökkel élést említette valaki hogy miért, egész egyszerűen mérlegelem az előnyöket illetve hátrányokat, anyagilag jobban járok, a legnagyobb hátrány pedig az hogy kicsit nehezen viselem már az együttélést, de mivel hatalmas a ház, ezért türhető. Ha mondjuk komolyra fordulna dolog lánnyal, nem lenne gond ha szeretne összeköltözni, sok megtakarított pénzem van, próbának albérlet és ha minden oké akkor utána lakás/ház. Szóval nem úgy kell elképzelni hogy nagyon ragaszkodom a szüleimhez, inkább csak megtürjük egymást de abszolút nem vagyok se apás se anyás, csak anyagi része hasznos számomra, és egyenlőre elviselem a negativ részét ideig óráig.
De igen aláírom nem biztos hogy szükségem van egy kapcsolatra, mivel most is nagyon jól érzem magam egyedül is, igazából nincs kimondott hiányérzetem, inkább elméleti sikon, biológia értelemben úgy vagyunk programozva hogy szükségünk van egy társra és ha most nem is úgy látom szükséges, lehet évtized múlva már bánni fogom hogy nincs. Megint racionálisan nézve a dolgokat továbbá, ha hasonlít hozzám akkor szerintem jól tudnám érezni magam vele, illetve együtt sokkal könnyebb elérni dolgokat mint egyedül DE--->
Tényleg nagyon bizonytalan vagyok hogy valóban akarom ezt, már szüleimhez is nagyon nehéz alkalmazkodnom, és amúgy nem igen tudom elképzelni hogy bárkihez is tudnék hosszú távon, jelenleg úgy gondolom hogy talán egy lány/nő aki nagyon hasonlít, főleg szociális igényeket tekintve. Viszont mint egy hozzászóló is írta ezek pont hogy elzárkóznak bármiféle komolyabb ismerkedéstől mert ők sem érzik szükségét semmiféle kapcsolatnak, szóval elérhetetlennek tünnek.
válasza:Tyűha, micsa "új" külső! Itt aztán lehet kényelmesen lefele pontozni:)) Hajrá emberek.
Szóval:mivelhogy kiírtad ide a kérdésed, az pár dolgot megcáfol,
-nem érzed jól magad (egyedül)
-valami nem stimmel, másképp nem filozolfálnál a magányodon
19 évesen elhúztam otthonról. 1990-es vagyok. Ez volt az egyik legjobb lépésem ever. Nagyon-nagyon egészségtelen szülőkkel lakni, hacsak nem azért laksz, hogy segítsenek a gyereknevelésben.
Túl késő lesz, mikor rájössz, hogy ki kellene mozdulni a házból, a komfortzónádból, a mocsárból.
Másokat hibáztatsz, hogy miért nem mennek oda, keresnek fel a likadban és vallanak szerelmet. Egy férfinak az a feladata, hogy kezdeményezzen. Sorry. Hidd el, eléggé elcseszett vagyok én is, meg az élettársam is. Eleve nemi identitászavarban szenvedtem, öngyilkossági kísérletek, reménytelen szerelem, alkoholizmus, éhezés, a barátaim lekopnak, gyerekkori terror, stb..
Évekig nagyon magányos voltam. Aztán rájöttem, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy nem az egész világgal van a baj, hanem velem. Aztán szépen lassan kibontakoztam, bár még nagyon messze vagyok az ideálistól.
Ha rossz helyen keresed a nőket, vagy rossz társaságban mozogsz (fesztválokon!?), akkor olyanokat is fogsz találni, akiknek mindene tele van fémmel meg minden egyebekkel, drogozik.
Az életviteledhez jobban passzoló, könyvmoly típúsú leányzók viszont számodra nem vonzóak, általában szürkék, kicsi a mellük és szemüveget hordanak.
Az életet nem virtuálisan kell élni.
Amíg nincs saját életed, addig semmi értelme egy kapcsolatnak.
Először szedd össze magad, döntsd el mit akarsz, mert addig csak ülsz egy sz-ral teli hordóban, ami se el nem lep, se kimászni nem tudsz belőle.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!