Van olyan,hogy az ember magányos,de mégis az a legkisebb gondja?

Van, ha reggeltől estig dolgozol, este pedíg már nincs erőd semmire. De az nem mehet sokáig mert kibuksz.

A másik pedíg, ha szereted/tiszteled magad és fejleszteni akarod más emberré (pl ha egy gizda fiút elhagynak, bánatában kigyúrja magát aztán már nem is érdekli az a nő, mondjuk az azért is lehet mert ha a nő újra szeretne veke kapcsolatot az már nem kihívás).

Ugyanígy egy betegségből való harc is segíthet mondjuk, de inkább ne legyen semmi baja senkinek. :))))

Ha észreveszed mindegyik példában gyökeres életmódváltás figyelhető, ami nekem sokat segített.

Nos én a szándékos magányfeledtetésről beszéltem, sajnálom ha nem pontosan a kérdésre válaszoltam.