Éreztétek már úgy, hogy csupán szemlélők vagytok?

En kb mindig akkor làbalok ki ilyenekböl de egy szempillantàs alatt ha pl baratokkal rokonokkal talalkozom. Elvagyunk beszelgetünk vagy segitseg megy oda vissza elintezni ezt azt.

Azutan ha megint egyedül vagyok már máson stresszelek magamban.

Legutobb azon hogy pl parkapcsolato terveim megvalositasaban jelenleg mindenféle ötletemen végigmentem eddig. Azaz ugy tünik mintha több opcio nem lenne. Mintha az agyam nem tudna kombinalni ujabb ötleteket. Mintha véges lenne.

De remény hogy elvileg viszont a tudatalattink böven többre képes. Most az egy dolog hogy abbol az okossàgokat lehivni sem semmi.., de biztos hogy az en tudatalattim nem üres..?es ezekem elmélkedem mert ha nem talàlok ki vmi megoldast eltelik igy 80 èv is..

Stoval a stresszfaktorok nàlam nem àllnak meg egyetlen dolog felett.

Egyszer ezen depizek magamban màsszor màson. Köztük meg a tarsasàg a "vàlto"

Azaz agonizalok vmin - utàna leköt a környezet - agonizàlok màsvalamin - es igy tovàbb

Az utolso elötti meg az volt amikor azon depiztem hogy hiànyzik valaki, hirtelen totàl összekombinalta az agyam azzal az érzéssel amikor otthagyott anya az ovodàban. Söt ez aztàn szépen kiterjedt több területre is(pl a macskàm elvesztése nagyon erös hiànya). Azaz az életemben teljesen màs szituaciokban erdekes de detto ugyanaz az èrzés jön vissza. Ehhez tarsultak a korabban olvasottak hogy kicsikent alakulnak ki az agyi idegpàlyàk amiken az ingerek futnak, kialakul az azokra epülö hàlozat az ujabb es ujabb ingerekkel es az agy folyamat azt a programot ismètelgeti csak.

A legsz.rabb hogy hiàba "jöttem rà" vagy "tudom", azért berögzült megkövesedett futo programokat mégis hogyan irok felül hogy ne mindig ugyanazokat a kinszenvedéseket éljem meg es "ismèteljem"? Es itt megint jön ez az ötlettelenségérzés. Mintha nem tudna az agyam kombinalni. Megoldani. Illetve szimplan àtàllni valami màsra csupan. Akàr optimizmusra vagy kreativitàsra.

Mintha az agyam "foglya" lennék. Itt vagyok egészségesen azaz logikailag semmi akadalya nincs annak hogy barmin is valtoztassak, agyilag meg de...

Szoval az eyik depizésem nekem is volt hasonlo mint kerdezönek. Csak nekem szélesebb a skàlàm hogy miken lehet még depiznem.

3.voltam

Vigasztaljon az, hogy ez barmikor elofordulhat. En meghazasodtam gyereket vallaltam es ugy ereztem alakul az eletem es akkor jott a valas aztan ujabb hazassag ujabb nagyon komoly problemak es most nezem mi ez. Semmihez semmi kedvem. Masok meg hasonlo vagy sokkal nagyobb problemaval is boldogok. Ha visszamehetnek a te korodba (amikor en is csak epp szemleltem a tobbieket es en csak kicsivel utanuk kovettem oket), akkor igyekeznek elni. Es orulni annak hogy a szuleim elottem halnak meg. Meg ha ez faj is.

Mert sokkal rosszabb ha a gyerekeid halnak meg elotted.

Ha a depressziobol nem tudsz egyedul kimaszni, akkor keress szakembert, ha az elso nem tud segiteni keress masodikat. Es a sport a legjobb. Ha mozogsz endorfin termelodik az agyadban...boldogsaghormon. csak nehez az elejej ravenni magad. Es kisebb celokkal kezd. Napi, heti, havi...ebben az idoben ugysemtudsz x evre elore tervezni.

Ja es az is erdekelne hogy egyedül miert negativ gondolatok jönnek. Azt valahol kizàrnàm hogy egyedi lenne azaz ràm jellemzö, mert mondjuk ez àtvetitve rabokra es magànzàrkàra: Miert kin egy sötét szobàban akàr sajàt magaddal lenned csak együtt. Es az idök alatt bele is örülnek akàr a gyengébbek.

Ez is egy érdekes gondolatmenetem amire megint nincsenek vàlaszaim.

5# -nél is az "ismetködö program" "tünetei"latszanak amiröl fentebb irtam.

Mintha mindig ugyanabba esnénk bele ugyanazok az erzesek jönnének a mindig ugyanolyan gondolkodasmod miatt.

Minden fejben döl el mindig