Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Magányos emberek, ti hogyan...

Magányos emberek, ti hogyan viselitek az egyedüllétet?

Figyelt kérdés

Azokhoz a hozzám hasonlókhoz szól a kérdésem, akiknek tényleg nincsenek barátaik, és a családjukkal is csak felületes a kapcsolatuk, akik tényleg egyedül vannak!


Én beleőrülök, semmi motivációm nincs az életre, vannak terveim, céljaim, de semmi nem motivál arra, hogy beteljesítsem, mert annyira feleslegesnek érzem magam!



ápr. 6. 16:51
 1/10 anonim ***** válasza:
100%

Ugyanígy érzek sajnos. :(

25/F

ápr. 6. 16:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
100%
Szintén ugyanígy vagyok, Már megszoktam. Gyakran van hogy 3-4 napig egy szót nem szólok senkihez.
ápr. 6. 16:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 A kérdező kommentje:
Ezt meg lehet szokni? 🤔
ápr. 6. 17:22
 4/10 anonim ***** válasza:
81%
Meg lehet tanulni egyedül is boldognak lenni. Amúgy az egyedüllét egy fizikai állapot, a magány pedig lelki, de nem szinonímái egymásnak. Vki társaságban, házasságban is magányos, mások pedig egyedül is jól elvannak. Az a titok, h a boldogságot nem a párkapcsolathoz kell kapcsolni. Én boldog vagyok egy jó könyvtől, filmtől, kertészkedéstől, sétálástól, és ezeket egyedül is remekül lehet élvezni.
ápr. 6. 17:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 A kérdező kommentje:
Szeretném én is megtanulni ezt! De egyszerűen folyamatosan kattog az agysm, legfőképp a múlton, párszor kihasználtak, és ezen kattog az agyam.. Nem nagyon tudom lekötni magam, lehetőségem van, mert vannak könyveim szeretek játszani gépen, de ezek sem igazán kötnek le..
ápr. 6. 17:33
 6/10 anonim ***** válasza:
100%
Rosszul
ápr. 6. 19:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
100%
Nem vagyok magányos, de iszonyat sok évig az voltam, és borzalmasan viseltem, évről évre egyre nagyobb leépülés volt. Úgy 3-4 év után már elég komoly szinten voltam, el sem merem képzelni mi lett volna, ha nincs változás. Valószinű igy utólag jobb lett volna valami komolyabb segitséget kérnem.
ápr. 6. 19:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
100%

Sokan írják, hogy hobbi, séta , egy jó könyv.

Aláírom, ezek is jó dolgok.

De este egy jó könyv ölel meg ? A hobbid fog Veled beszélgetni?

Sétán pedig magadat ölelheted, vagy magadnak adhatsz csókot,mert ott vagy egyedul...

Kivel beszélsz meg egy filmet ? Kinek mondod el az örömed, bánatod ?

Ki fog Veled kirándulni, és nézni egy szép réten a napot és örulni,hogy Veled lehet ? A lepkék?


Sablonos tanácsokkal csak szomorítjátok az amúgy is elkeseredett embereket.

Elváltam, új kapcsolataim tönkrementek,mert elhagytak. Barátaim ,ha azoknak lehet nevezni, csak magukkal vannak elfoglalva, illetve a szeretőikkel, akikkel félrelépkednek.

Munkahelyen mindenki feszult, ideges, csak a pénz az Isten ma ...


Ha az embernek van jó "hátországa", akkor a pokol is jöhet, az sem gond.

Ha egyedul vagy, keserű még a falat is a szádban !

És nem kell feltétlen párkapcsolat, nem ! Már nincs barátság, nincs kiránduló haver, nincs semmi.


51 F

ápr. 7. 16:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
100%

8as nagyon jól leírta.

Én bizonyos értelemben vagyok magányos. Elváltam, két kicsi gyerekem van, ami szuper és sokat enyhít a magányon, de egy 5 évesnek nem fogom mesélni, hogy mi történt ma velem, milyen jó horrort láttam az éjjel, mit olvastam stb.

Úgy alakult az életem, hogy sok éve elköltöztem a szülőhelyemtől messze, a barátságok így idővel megkoptak. Nincsenek már közös élmények, nem ismerjuk egymás gyerekeit, férjeit stb., redukálódtak a beszélgetések boldog karácsonyt meg boldog szülinapotra.

Ahol élek meg csak felületes barátságok alakultak ki. Felnőttkorban már nehéz igazi őszinte barátságokat kötni, mert nem jártatok együtt suliba, nem együtt mentetek először discoba, bármi, ez már nem olyan.

Amég az exemmel voltam fel se tűnt, mennyire elszeparálódtam a régi életemtől, barátoktól, mert megvolt a felnőtt társaságom minden nap.

Az elmúlt egy évben elváltam, home officeban vagyok és most jöttem rá, hogy a gyerekeimen kívül senkim sincs.

Fú, ez így elég depisen hangzik, azért nem temetem magam, de nehéz néha, ez tény.

ápr. 7. 20:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 Kati53 ***** válasza:

"De egyszerűen folyamatosan kattog az agysm, legfőképp a múlton" - A múlt elmúlt. Ma új nap van. Mit szeretnél csinálni és kivel? Mi kell hozzá? Mit tehetsz ezért ma?

Én felnőtt koromban is találtam új barátokat, bizalom és érdeklődés kell hozzá.

ápr. 13. 10:06
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!