Úgy érzed, hogy nem számítasz senkinek és jelentéktelen vagy? Miért?

Persze, hogy így érzem. Mert így is van. Aki azt hiszi, hogy ő számít bárkinek, bárhol, vagy van bármi jelentősége a létezésének, az naiv ábrándokat kerget. Lehet, hogy valaki azt állítja neki, hogy szereti és fontos neki, de az vagy hazudik, vagy valójában úgy érti, hogy szereti azt, amit nyújt neki, és ez a fontos neki, nem a személy.

Mindenki értéktelen és felesleges. Isa szar és kamu vogymuk.

Egyedül a szüleim tartanak fotnosnak, mert érzelmileg kötődnek hozzám, ha ők meghalnak, akkor nem lesz senki. A társadalomban betöltök egy szerepet, de ezt bárki tudná pótolni, így valamennyire hasznos vagyok, de pótolható.

Nekem nincs szükségem arra, hogy mások értékesnek vagy fontosnak tartsanak, pláne nem érzelmi alapon. Így mint tény, tudom, hogy jelentéktelen vagyok, de nem tölt el semmilyen negatív érzéssel.

Szüleimen túl úgy érzem más nem tart fontosnak.

Sajnos túlzottan sokszor jártam úgy, hogy az emberek nem vettek észre, vagy "csak" úgy tettek, sokszor keresztül beszéltek rajtam, szavamba vágtak (pedig nem beszélek lassan és annyira sokat sem).