Nagyon magányos vagyok, nincsenek barátaim. Depressziós is vagyok, szociális szorongással. "Mit tegyek?" 18F

Mennék, de hogy? random szólítsak le embereket? :( ahhoz nincs bátorságom meg úgyis rosszul sülne el mert az emberek nem akarnak tőlem semmit

1.Szedd össze magad és menny el a strandra.

2.Válassz ki egy számodra szimpatikus medencét ahol vannak is emberek.

3.Ha látsz egy szimpatikus embert aki maga van szólídsd meg,lehet az az első kérdésed hogy nem e tudja mennyi az idő? Stb..

Haladj lassan, de fogadd el hogy így is sokat fogsz hibázni. A hibáid meg a kihagyott lehetőségek motiváljanak, hogy legközelebb ne történjenek meg.-

Nem tudom, hogy mennyire szorongsz, de ha nagyon, akkor kezdheted ilyenekkel, hogy a boltban az eladóval mosolygósabban, meg magabiztosabban beszélsz. Csak hogy szokd a dolgot, mert az ismerkedés közben is ilyen kell hogy legyél. Utána random is leszólithatsz embereket, de nem kell barátkozni, elég csak egy kis felszínes beszéd. A boltos példánál maradva a sorban odaszólhatsz a mögötted lévő néninek hogy jó hosszú már a sor. Meg ilyen hülyeségek. Én pl a feletteseimmel szemben sose szorongtam valamiért, csak a velem egykorúakkal. Szóval így nekem az is sokat segített, hogy a tanáriammal beszélgettem, meg ahol sportoltam régebben ott is sok volt a 25-40 közötti ember.

Aztán meg kényszerítsd magad emberek közé, pl ahogy a hatos mondja, menj valami szakkörre. Csak mosolyogj meg bólogass, hogy azt higgyék hogy közvetlen vagy. Nem számít mit érzel valahogy muszáj azt mutatni kifele hogy nyitott vagy az emberekre és nem félsz. Így elkezdenek nyitni feléd aztán meg idővel hozzászoksz. Ha nem jön össze, mész másik közösségbe és próbálod újra, semmi baj nincs ezzel. Egyszer úgyis összejön, csak idő kell hozzá.