Más magának való embert is folyton szekál a családja ezzel?

Azok, akik nem voltak hasonló helyzetben sose fogják megérteni milyen ez. Ők nem értik, hogy egyedül is érezheted jól magad, mert sose tapasztalták ki.

Én is hasonló helyzetben vagyok, bár én nem bánnám, ha lenne kivel barátkoznom, csak eléggé válogatós vagyok, nem paktálok le bárkivel... a legtöbb korombeli túl primitív és buta.

18/L

Nálam is a lelki szemetesládának való használás fenn állt,ezzel a lánnyal megszakítottam a barátságot szép lassan. Persze van aki nem érti,hogy ezért miért kellett eldobnom egy barátságot...

De kérdem én,mi abban a barátság,hogy csak az ő sirálmait kell hallgatom,ha kér tanácsot ,akkor persze adok neki,de utána mindennap felteszi ugyanazokat a kérdéseket,jajj mint valami monoton mókuskerék... Ha valamit mondanék magamról is vagy valami semleges témáról,a beszélgetést átirányítja magára... Ebből egy idő után elegem lett.

A lány persze megsértődött és nem érti "miért dobtam el őt",s sértettségből még az ismerősei közül is kitörölt a Facebookon. :D

Szóval összegezve,megértem én ,mikor a minőségi egyedüllétet jobban értékeli az ember egy idő után.

Apám amikor csak a közelemben van ezzel b*szogat.

Sosem érdekeltek igazán az emberek, legalábbis amennyire emlékszem, lehet a sok csalódás miatt, ki tudja... Eddig 1 barátnőm volt, hála neki sikerült még jobban megismernem önmagam és rájönnöm arra, hogy ez nekem rohadtul nem kell.

"Miért nincs barátnőd?"

"Miért nem csajozol?"

"Miért nem mozdulsz ki a lakásból?"

stb.stb.

Próbáltam már sokszor elmagyarázni milyen vagyok én, de valahogy nem érti meg, sem a családom, sem a "baráti" köröm. Nem képesek más szemmel nézni a világot, csak az a jó amit ők gondolnak és itt kezdődik a probléma, úgy érzem, hogy erre dologra nincs megoldás, egy idő után talán beletörődnek.

18/F

Szüleim engem is sokat b&szogattak, de már egyre ritkábban. Már beletörődtek, h ulyen vagyok és azóta én is sokkal nyitottabb lettem.

16F