Mit csináljak, hogy ez változzon? Vagy csak várjak szeptemberig?

Kezdem az elejéről. Most végzek gimnáziumban, és nagyon magányosnak érzem magam. Sőt már emiatt rossz is a kedvem nap mint nap.

Gyakorlatilag minden egyes napomat egymagam töltöm, senkivel nem beszélek, csak az iskolában. Ez kezd már nagyon frusztrálni.

Sajnos 8.-os koromban 'magával ragadott' a számítógép, és -hát a mai nyelvezettel élve- kocka lettem, holott azelőtt mindig megvetettem az ilyet. Ez egy hülye internetes játék miatt történt...

Emiatt nem alakult ki baráti köröm, pontosabban egyben sem vagyok benne.

Tavaly óta próbálok ezen változtatni, de sikertelenül, nem nagyon tudok ellene mit csinálni. Vagy ha tudnék is, nem tudom hogyan. Próbáltam találkozni pár emberrel iskolán kívül is, de attól még utána ők nem hívtak, nem érdeklődtek.

Ugyanígy tavaly óta (itt volt valami fordulópont :D) elkezdtem edzeni, hogy kitöltsem valamennyire az időt amit számítógépezésre használnék. Ezzel elmegy naponta 2-3 óra, de már előre félek, hogy mi lesz nyáron. Ugyanis a nap többi órájában semmit nem tudok magammal kezdeni.

Elszoktam járni sétálni a városban (kisvárosban élek), de igazából attól is csak rossz kedvem lesz, mert csak én sétálok egymagam, mindenki más párban, csoportosan.

Volt 1-2 barátom akikkel találkozgattam, de nekik vannak más barátaik is, és most vannak már barátnőik is, és így már egyáltalán nem találkozunk.

Volt nekem is barátnőm, de szakítottunk, és onnantól kezdve már azok az emberek sem hívtak soha, akikkel így ismerkedtem meg.

Azon gondolkoztam, hogy megpróbálom kibírni(muszáj lesz) ezt a pár hónapot szeptemberig, és aztán majd egyetemen új lappal indulok.