Aki nem kap semmi szeretetet, hogy bírja elviselni?

Én jól elvagyok.

Egy darabig szenvedtem. Miután túl voltam a nehezén, kezdett megszokássá válni. Ma ott tartok, hogy nem is nagyon hiányzik, igazán fel sem tűnik a hiánya. Talán meg is kérgesedtem valamennyire.

Nem nagyon lehet birni.

Az elején szenvedős, de amint átesel a holtponton, megszokod és már nem is érdekel. Erősebb ember leszel, kevesebb érzéssel, legalább több mindent érsz majd el az életben. Egy hátránya van, észre veszik, hogy rideg vagy, de ez ne érdekeljen, pont azok tehetnek erről, akik nem adnak szeretetet...

...aztán szépen lassan, komótosan rájössz, hogy látens szociopata vagy. Vicces dolog, ugye?

Jól elvagyok nélküle.

Nekem nehéz,érzem hogy lassan megfogom szokni.Bár így kicsit olyan mintha 2 féle ember létezne,én és mindenki más...

Nehezen, szenvedek, lehet már valami testi tünetben is megfog nyilvánulni előbb-utóbb.