A depresszió küszöbén. Mit tegyek?

Szerintem látogass el egy pályaválasztási tanácsadóhoz. Könnyebb úgy optimistán tekinteni a jövődre, hogy tudod (vagy legalább sejted), merre szeretnél orientálódni.

Emellett mi az, ami örömmel tölt el? Van hobbid? Ha nincs, miért nem keresel egyet? Itt a nyár, ennek a szabadságról, és az önmegvalósításról kell szólni ennyi idősen. :)

Próbálj meg olyan környékbeli pszichológust, vagy tanácsadót keresni, aki emberi áron tudna neked segíteni. Nekem életem egyik legjobb döntése volt, hogy pszichológushoz fordultam (ő a 3. ember, akire rátaláltam, és ő tényleg nagyon jó, szóval lehet, hogy nem elsőre fogod megtalálni a tökéletest.)

Tölts ki a neten pályaválasztási teszteket, hogy megtudd, mi illik hozzád a legjobban. Ha valamiben nem vagy biztos, menj csak OKJ-re, hogy eldöntsd, tényleg tetszik-e? Nem kell rögtön a fősuliba, egyetembe belevágni. Az OKJ később még pontokat is hozhat a felvételinél, és mellette el tudsz menni dolgozni.

Nyáron is vállalj diákmunkát, hogy legyen egy kis pénzed, és betekinthess egy adott területbe (bármi is legyen az) Lehet, hogy ott fogsz ihletet kapni a jövőddel kapcsolatban.

A nehéz időszakban nekem Isten nyújtja a legnagyobb támaszt, és biztonságot a jövőre vonatkozólag (maiige.hu) A weboldalon találsz ingyenes kiadványokat minden témával kapcsolatban, ami segíthet dönteni vagy más szemszögből nézni a világot.

Írd össze, hogy miket szeretnél megvalósítani a nyáron, és foglald le velük magad. Ettől hasznosnak fogos érezni magad.

És szerintem a legfontosabb, hogy merd megélni az érzelmeidet (sírás, szomorúság), mert ha elfojtod magadban, az később erősebben üt vissza.

Kitartást!

20L

Az előző válaszolók nagyon jókat írtak. Szerintem is próbáld minél tartalmasabbá tenni a nyarat, tervezz programokat, és meglátod jól fogod érezni magad. :)

Tűzz ki apró célokat, amiknek az elérése mindig új lendületet fog adni a következő cél megvalósításához.

Ha úgy érzed, valamit ki kell adnod magadból, mert az segítene, nyugodtan írhatsz nekem is. :)

Ja és én is jövőre érettségizem és szintén kitűnő tanuló vagyok.

Öröm volt olvasni egyébként egy helyesen leírt szöveget itt, ami ugyebár ritka a gyakorin. :D

Ha szerető nagy családod lenne, akkor megtanítottak volna arra, hogy tudj beszélni nekik az érzelmeidről. Viszont inkább ide írtad ki, tehát valami még sem működik jól.

Én 20 évesen találtam meg önmagam, ehhez sok egyedüllét kellet meg az hogy elmenjek dolgozni.