Mégis mit kezdjek magammal?

14 éves lány vagyok, szeptemberben megyek 8.osztályba.

As osztályommal nem jövök ki valami jól, de úgy érzem ha felvesznek majd abba a képzőművészeti iskolába ahová szeretnék menni akkor ott jó helyem lenne talán, de ki tudja...

Nem igazán érzem, hogy lenne nekem helyem bárhol is, nem szeretek mostanába emberek közé menni, nem értem magamat...:(

Mindenki jobb nálam..leköröznek minden dologban. És mivel én sajnos másokhoz mérem a saját teljesítményemet, ha arra gondolok, hogy jobbak nálam egy kicsivel is, jobban érzik magukat mint én stb...én elsírom magam.. most is ha erre gondolok már elkezdek pityeregni.

Pedig harcolnom kéne, hogy erősebb legyek, jobb legyek dolgokban...valamennyire meg is teszem, de így is egy nyomorék senkinek érzem magam. Pedig nem így kène állnom a dolgokhoz, tudom. De nem tudok másképp.

Van egy küzdősport amire lassan 3.éve járok. Elkeserít, hogy valakik kevesebb idő alatt többet értek el benne mint én. Ott is olyan béna vagyok...bár próbálom magamból kihozni a maximumot edzéseken több, kevesebb sikerrel.

Már egy ideje nem járok be... ezért is, meg.. a társaság. Nem bírom elviselni őket. Pedig tuti nem rosszak, csak talán...."normálisak".. Nem úgy mint én.

Annyira zavar, hogy kibeszélnek másokat. Néha már hánynom kell ha hallgatom. Nem találom ott a helyem. De ha ott nem, akkor sehol se fogom már az életben... a suliban is a legtöbben ilyenek.. elegem van.

Azon gondolkozok, hogy abbahagyom az ottani sportot, de... ezzel azt is érzem, hogy feladnék egy harcot és még szánalmadabbnak érezném magamat.

Mit tegyek? Tudna valaki valami tanácsot adni?