Hogy tudom legyőzni?

Gyerekkorom óta nagyon kevés barátom van. Idén végeztem a középsuliban, kolisként nincsenek itthon barátaim. Egész nap a szobámba vagyok bezárkózva, a szüleimmel sem beszélek, idegesít, ha hozzám szólnak, amitől bűntudatot érzek. Rossz körülmények között élünk, anyámat gyűlölöm, ezért a barátomat sem merem hazahozni. Nála nagyon sokat vagyok, de úgy érzem, gond neki. Nappal nem tudok kimenni, mert nem érzem jól magam a testemben, a kajálástól is mindig bűntudatom van. Igazából nekem teljesen jó lenne, ha egymagamban kéne éldegélnem, tespednem a szobámban és csinálhatnám a dolgaimat, de félek, hogy ezért eltaszítom magamtól a barátomat, akit nagyon szeretek. Van valakinek ezzel tapasztalata? Segítséget kéne kérnem szakembertől, vagy meg tudok ezzel birkózni egyedül is? Nem igazán vagyok tisztában a képességeimmel.