Lehet, hogy soha nem lesznek barátaim és párom sem?

Túl nagy ez a világ ahhoz, hogy ne legyen egy hasonló sorsú ember. Én tudom, hogy más vagyok mint a többi, de ez nem zavar annyira (még). Nekem vannak felszínes barátságaim, de semmi több. Számomra szimpatikusabbak azok az emberek, akiknek nincs túl sok barátjuk, tele vannak érzésekkel, kicsit zárkózottabb, de a barátai felé meg tudnak nyílni. Írtad, hogy nagyon fiatal vagy. Ez relatív; mihez képest? A kérdésedre a válasz: ha 12 év alatt: még nagyon sok időd van, nem kell félni semmitől. Ha 13-18 éves vagy: próbálj barátkozni; ha tudsz, beszélgess másokkal. Kezdésnek, kérdezd meg valakitől az időt, majd hogy milyen nap van, merre van ez-sz az utca. Ha már van elég önbizalmad, kezdj el beszélgetni valakivel. Nem túl bunyolult; mondj neki bármi olyat, ami érdekel (lehet akár baromság is. Lehet, hogy válaszolni fog, ha barátságos, és nem húzódik el, akkor jó helyen jársz). Fontos megjegyezned, hogy azok az emberek akkor látnak először, és utoljára. Nincs mitől tartanod..

Egyebekben: most sincs minden veszve, akarat kérdése minden.

Kitartás!

Képzeld el hogy állsz az utcán. Évek óta azon az egyhelyen állsz, kényelmes ott lenni.

Ahhoz hogy legyen valakid, lépned kell előre egyet.

De mivel nem igazán tudod hogy merre is lépj, hogyan,

és nem is analizálod hogy melyik irányba változz,

ugyanott maradsz.

Amikor lépsz, változás történik, mivel megváltoztattad a gondolkodásmód, a viselkedésed is megváltozik majd, és az eredmény is.

Szóval nem szokásos módon nem szólsz senkihez mondjuk, hanem úgy vagy vele hogy ismerkedni akarsz, és próbálkozol. Ezek után instant jön egy visszajelzés az új gondolkodásmódodra majd.

Végtelen remény van számodra, minden pillanatban, életed végéig. Bármikor tudsz változtatni a gondolataidon.

"aki így elfogad és nem akar megváltoztatni?"

Ahhoz hogy kapcsolatban legyen valakivel az ember, ahhoz vannak alapvető feltételek, például hogy önmagad adod, nem zárkózol el a másiktól.

Normális barátságra eléggé lecsökken így az esélyed, a párkapcsolatra is.

De talán jön egy fiú, akinek senkivel nem sikerült semmi, és már akkor boldog ha valaki leáll vele beszélgetni. Persze ilyenekkel ilyen beteges, kényszeres kapcsolat lehet max.

Senki nem akar téged megváltoztatni.

Mindenkit képzelj el egy kulcslyukként, és mindenki keresi magához a kulcsot.

Ha te nem vagy az ő kulcslyukuk, akkor keresnek egy másikat, nem fognak formálgatni téged, ha nem fogykosak.

Szia! Ebben a cipőben járok én is..(18 fiú)

Ha gondolod beszélgethetünk privátban.

Lány vagy. Lesz barátod, amikor csak akarod.

Fiúként már nem így van. Minket magányra terveztek.