Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Éreztétek már magatokat...

Éreztétek már magatokat teljesen magányosnak? Milyen a családotokkal a viszonyotok?

Figyelt kérdés

Én teljesen egyedül élek, és konkrétan csak az édesanyámra számíthatok, senki másra.

A párkapcsolatom nem állt soha stabil lábakon, ezek miatt pedig sokszor érzem magam magányosnak. Most viszont érdekelne, van e így vagy hasonlóan ezzel más is.

Érdekelne a történetének, és az érzéseitek háttere.



2018. okt. 27. 23:12
 1/3 anonim ***** válasza:

Hasonlóan vagyok, de nem igazán tudom, hogy mit mondhatnék. Soha nem volt hosszú tartós és stabil kapcsolatom ami egy biztos pontot engedményezhetett volna az életemben. Teljes családom nekem igazából nem volt soha és veszni látszik a remény, hogy valaha legyen. Soha nem számíthattam sok emberre és az életem nagy részében magányos voltam. Nekem is anya az egyetlen akire azért számíthattam amikor éppen nem bántalmazott lelkileg.


Szomorúan hangozhatnak ezek a sorok, de sajnos ez van. Tudom, hogy mit érzel.

2018. okt. 27. 23:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 A kérdező kommentje:

Én ugyanezt érzem, és haragszom magamra emiatt, de ugyanakkor a sorsra is, mert nem erre vágyom és nem érzem magam olyan embernek, aki ezt érdemelné. Nyitot, kedves és önzetlen ember vagyok, mindenki felé, és ugyan rendelkezem hibákkal, mint mindenki más, de próbálok jó ember lenni, márcsak azért is, mert hiszek abban hogy ez majd egyszer a javamra is válik.

De úgy érzem még sem vagyok elég jó és értékes, mindenki elfordul tőlem, sem a közvetlen családomra, sem másra nem számíthatok, és hiába próbálok barátságokat kötni a valóéletben, egyszerűen nem sikerül.

Nem tudom, és nem látok magam előtt tiszta jövőképet, de időnként mérhetetlen az a bánat, amit érzek.

2018. okt. 27. 23:45
 3/3 anonim ***** válasza:

Én évek óta 0-24 ezt érzem. Egyre rosszabb, és szó szerint fizikai fájdalom :/ Barátaim nincsenek igy is elég csalódás volt belőle. Barátnőm meg főleg nincs. Nem hiszem hogy lenne olyan depressziós és hasonló gondolkodású lány, mint amilyen én vagyok srácba. A ribiket ki nem állhatom, nem azt mondom hogy túl normális stb, de mindegy is.. Nekem ez sajnos esélytelen, túl depressziós és gyűlölnivaló vagyok ahoz, hogy foglalkozzon velem valaki, én pedig nem is látok olyat akire rá is írnék, facebookon is csak kintvan mindenkinek mindene, így meg nem csoda hogy az éppeszű embernek elmegy a kedve. Gondolom rám pedig senki nem fog írni, mert azt se tudják ki vagyok. Családom pedig nincs, egy családtag van, akit érdekel is a nyomorom. Hidd el, te sokkal jobb helyzetbe vagy mint én. Ha nem akarod vagdosni magad és egész nap a halálodat tervezgetni, akkor ne add fel, aztán érezd jól magad valakivel.

17f

2018. okt. 28. 02:21
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!