Miért nincsenek barátaim?

Most is magaddal foglalkozol. Amíg kiírtad ezt a kérdést, azalatt az idő alatt vagy 3 embertől megkérdezhetted volna, hogy mi a helyzet.

Mindenki itt rontja el - jaj ezt mondják rólam, azt mondják rólam, eszerint ilyen vagyok, aszerint olyan vagyok, de én ezt gondolom magamról, meg azt.. ne érdekeld saját magadat ennyire, fordulj a többi ember felé! Félsz a véleményüktől, hogy mit gondolnak rólad, amikor hozzájuk szólsz, és ezen kattogsz? Egocentrizmus, ne ez érdekeljen! Az érdekeljen, hogy miért boldog a Pisti, mi az, ami motiválja, hogyan tudott ennyi lelkierőt szerezni. Hogyan járhatnál Kata kedvében, hogy feldolgozza a hörcsögének a halálát? Dávid költözik? - Segíts neki, ajánld fel, hogy pakolsz vele bútorokat, előbb-utóbb neked is kelleni fog segítség, talán viszonozza majd! Gabi látványosan magába van zárkózva és alig szól emberekhez? - Jó, ez nehezebb ügy, bármilyen felajánlott szívességet biztosan visszautasítana, de nyilván örülne annak, ha valaki számíthat rá, kérd kölcsön a radírját, és akkor már csak úgy futólag, kérdezd meg, minden rendben van-e. Stb.

Próbáld arra ráhangolni magadat, hogy érdekeljenek téged a társaid. Ne azért akarjál barátokat, hogy te el legyél fogadva. Te akard elfogadni őket!

lenni*

(Jajj, ezt a hibát hogy nem vettem észre?)

Próbálj olyan emberek felé nyitni akik hasonló érdeklődésűek veled. Ne legyen korlátjaid ismerkedés terén (de túlzásba se kell vinni) Kis idő után (ha ismerkedtél) tudni fogod ki válhat a barátoddá. Éppen ezért ne félj a barátkozástól. Mások véleményével nem nagyon kell törödni, ha nem ismer igazán (csak látottak alapján véleményez).

Remélem segítettem

Én érdeklődés alapján keresem őket. Pl őt, egy előbbi kérdésem:)

https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__magany-egyedullet__9..

Csak hát ő az egyetlen igaz barátom, személyes talizós barát mennyivel jobb lenne. Haladj kis lépésekben, találd meg mi segít azonosulni másokkal. Sokan vannak így, légy büszke az apróságokra, ha meg kigúnyolnak vagy úgy érzed valahogy az emberek agyára mész, ne magad vagy őket hibáztasd. Van amin nehéz változtatni, van aki meg tapasztalatlan vagy fáradt.

Ne erőltess semmit, saját tempódban haladj, ne hagyd hogy mások befolyásoljanak, de ha valaki kimutatja egy hibád, gondolkozz el rajta, hogy tudsz e rajta változtatni, javítani. Állísd a jelszavad a kedvenc belső tulajdonságodra. Fókuszálj a jó dolgokra, sötétségben a fényre.

Az érzések csak érzések, olyanok mint a démonok, próbáld elhesegetni őket, mert ha rádszállnak onnantól az érzések irányíják a logikát is. A félelem. Csak. Egy. Érzés.

Nyílj meg és legyél őszinte. Amint kifakadtam az osztályomnak megértőbbek lettek és gyakrabban szólítottak meg, nem beszéltek ki, max röhögtek hogy bedugítottam a wc-t, pedig az előttem lévő volt. Aki kibeszélt, azt is csak az zavarta hogy: "ott vagyok, de mégsem". De csak akkor beszéltek ki amikor előjött a szoc félelmem, ilyenkor mindig csinálhattam valamit amivel csak magamra tereltem a figyelmet. Utána meg elkezdtem sóhajtozni mert nem múlt el. De már csak ritkán jön elő. El vagyok magammal. Van aki magánakvaló, de boldog, a zene mindig segít, legyen egy hobbid ahol szereszhetsz haverokat.

Ha van testvéred és így jobban elvagy valamelyik nemmel, akkor olyat keress, felejtsd el mennyire szexi egyenlőre.

Amúgy az ikertesóm friends with benefits volt a szomszédcsajjal, már járnak. A bátyám meg 28 és még nem randizott, csak ilyen félrandijai voltak. Szóval ne siess sehova, de szerezz szenvedélyt, és nemtom hajrá

Ha unatkozol felszínes barátok is jók kezdetnek, aztán hátha nekik van valami jófej barátjuk.

Legközelebb mindig minden jobban sikerül!

Utsó vagyok, kb olyan bunkó dolgokat toltam, csak magamról, az osztályomnak, mint a 2-es(osztályfőnöki órán), leégtem az osztály előtt, de rosszabb már nem lehetett úgy éreztem, és jobb lett. Mert erre nem kényszerítettek, hanem magamtól csináltam. Visszagondolva nem is égtem le.

Ja és az hogy befestettem a hajam ombrére, nem tetszett de lusta voltam foglalkozni vele, méginkább segített hogy ne érdekeljen mások véleménye. Aztán apám is végre leszállt rólam, nagyon nem akart megérteni, ő olyan hogy megmondja az igazat. Már bátrabb vagyok, bízz magadban lesz ami lesz:D

mivel nem tudom a háttérsztorid sorry, ha ehhez nem fűz semmi kicsit sem, én krónikus nyuszi voltam, de egyszer mindenki megunja

még mindig átlagos, unalmas vok, de akit ez zavar az csá..

azért élünk hogy tanuljunk, élvezzük és tegyük élvezetessé

18/L