Nincsenek barátaim, egyedül vagyok, sosem hívnak sehová. Hogyan lehetne ezen változtatni?
22 éves lány vagyok. Mindig csak 1-2 barátom volt, mert inkább visszahúzódó vagyok, nem olyan sok mondanivalóval egy imeretlennek. Nem tudom elképzelni, miről tudnak sokan ismeretlenül órákat beszélgetni, nekem ehhez kell egy bizalmi szint, és az illetőn is rögtön megérzem, ha mindenről lehet vele beszélgetni, de ez nagyjából 100-ból 1 ember.
Van egy barátnőm, aki az ország másik felén lakik és néha találkozunk, vele már lassan 10 éve jóban vagyunk, de elég távoli a kapcsolat, mert nem tudunk egymás életének apróbb részeiről pont emiatt.
Meg van egy másik, akivel pont azért tartunk össze, mert neki sincsenek barátai, de nem igazán érzem magam vele felszabadultan, nem sok közös érdeklődésünk és témánk van.
Gimiben még úgy-ahogy voltam baráti társaságokban, de főleg fiúkkal. De aztán mindig kiderült, hogy közülük 1 vagy több ember is szeretne valamit, így sosem működött.
Volt egy osztálytársaimból álló 5 fős baráti társaság, de az egyetem miatt már kb nem is keresnek, én egy ideig igen, de látszik, hogy nem akarnak találkozni...
Mindenki a nagyszájú, sokat beszélni tudó emberekkel szimpatizál, így ha pl egy csoportfeladatnál beosztanak 4 másik ember mellé, gyakran ők barátok lesznek és együtt mennek bulizni, moziba stb... És nem tudom, hogyan, vagy mitől alakul ki nekik barátság ilyen hamar. Lehet nem olyan mély, mint amire én vágyok, de akkor is barátság.
A volt párommal nagyon jól elvoltunk, de sajnos különböző okokból vége lett, így most még magányosabbnak érzem magamat.
Pedig én is annyira vágyok arra, hogy legyen egy kisebb baráti kör, akikkel akár el lehet menni bulizni, vagy csak beszélgetni este, vagy átmenni egymáshoz megnézni egy filmet, akár fiúk, akár lányok, nekem mindegy. Csak szeretnék én is valahová tartozni és közös élményeket gyűjteni, mert nekem ezek valahogy kimaradtak, pedig nem tartom magam barátságtalan embernek, sem negatívnak vagy olyannak, aki taszítaná az embereket. Egyszerűen nem várják meg, amíg feloldódok, hanem elkönyvelnek unalmasnak vagy csendesnek.
Van még valaki hasonló helyzetben?
Vagy volt valaki korábban így, és meg tudná osztani, mi segített neki kilépni ebből?
A volt kapcsolataimból az exbarátaimat úgy ismertem meg, hogy az előttük lévő ex ismeretségi körébe tartoztak, de nekik sem volt sosem baráti körük nagyon, ezért állandóan ketten voltunk, ebbe meg egy idő után fiatalon bele lehet unni, hogy sosincs társasági életünk, hanem csak ketten szenvedünk.
Annyi olyan ötletet olvastam már itt, hogy alapítsunk csoportot, mert többen is vannak így, de nem tudom, tényleg valaki ilyenben benne lenne-e például.
Van valakinek ötlete vagy jó tanácsa, mit kellene ilyen esetben csinálni, mert felnőtt korban már nagyon nehéz igazi barátokat találnia az embernek szerintem, és nekem a gimis/egyetemi barátságokat sem sikerült megtartanom, mert az emberek meguntak/eldobtak maguktól, mert találtak érdekesebb baráti kört, ahová én már nem fértem be.
Köszönöm előre is!
válasza:
válasza: válasza:Én általános iskolában tudtam barátkozni, ott volt egy 5-6 fős társaság, szülőfalumban is pár ember. Nem volt sok, de nekem elég volt és sokat jelentettek. Az utolsó években viszont ezek megszűntek. Beköltöztünk városba, az iskolás "barátaim" pedig finoman hátbaszúrtak, kivéve egyet. Vele tartom a kapcsolatot most is, de sajnos pár óra/hét a maximális találkozási idő, online se sok. Új barátok pedig nehezen jönnek, nehéz megbíznom az emberekben. Valamiféle szociális fóbia is kialakult bennem, ami igencsak megnehezíti a dolgom.
Mostanában azzal próbálok küzdeni ez ellen, hogy eljárok ide-oda. Kávézó, mozi, színház, fürdő, de csak nagyon felületes kapcsolatok alakulnak így ki, amik egy napig sem tartanak. Online is próbálok beszélgetni, ami vagy összejön, vagy nem, de itt megint ott a probléma, hogy helyileg is egyeznie kéne, mert személyes kapcsolat nélkül könnyen kifúj a dolog.
válasza: válasza: válasza:Inkább legyen csak egy barátod, de az legyen valódi!
A net egy eléggé széles pályát kínál ismeretségek kialakítására, de virtuális mivoltából adódóan számos veszélyt is rejt, - észnél kell lenni! Szórakozóhelyre NE JÁRJ EGYEDÜL, mert visszahúzódó természeted mellett komoly probléma az is, hogy sok szemétláda belekutyulhat valamit az italodba, - aztán egy török kuplerájban ébredsz alaposan bejáratva. - Már abban is alaposan meg kell hogy bízz, akivel el mersz menni ilyen helyre!
Az iskolában, munkahelyen esedékes ismerkedés azt a veszélyt hordozza magában, hogy az így párt alkotó emberek egymás agyára mennek idővel és ha megromlik a kapcsolatuk, akkor napi x órában is boldogíthatják egymást, - non-stop nyírják egymást. Szerintem a net a legkedvezőbb a jelenlegi eszközparkban, de utána energiát kell abba is fektetni, hogy személyesen járj utána dolgoknak.
válasza: válasza:Egyébként érdekes, hogy kifejezetten barátságok keresésére szolgáló AKTÍV oldal nincs, de alkalmi kapcsolatokra vagy komoly kapcsolatokra specializálódott oldal mindig volt és lesz is...
Jó lenne egy ilyen is, ahogy te is írtad.
Szerencsémre nekem mindig volt legalább egy fix baráti/haveri köröm, úgyhogy nem feltétlen tudok segítséggel szolgálni. Ezzel szemben viszont én meg a párkapcsolatok terén voltam mindig szerencsétlen.
Engem egyáltalán nem zavarna, ha nehezen nyílnál meg, ráadásul még érdekesebbé tenne, hiszen az ember kíváncsi. Én értékelném, hogy más vagy, mint a többség, ha ettől függetlenül nyitott vagy a programokra. De a leírtjaid alapján feltételezem, igen.
F
válasza:Szia!
Én is ilyen vagyok mint te csak idősebb (27/N).
Van 1-2 barátnőm de ők máshol laknak és így nehezen találkozunk meg ritkán. Pedig jó lenne minden hétvégén vagy 2 hetente kimozdulni valakivel. Jókat beszélgetni meg elmenni kirándulni vagy beülni kávézni stb.
Én próbáltam a neten barátnőket szerezni találtam is mindig de egy idő után véget ért az összes beszélgetés. Ők nem kerestek én meg meguntam, hogy mindig én keresem őket..
Én is csendes vagyok és nehezen barátkozom. Aztán csak nézek, hogy mások hogy tudnak ilyen gyorsan barátkozni.
Dolgozom de itt sem tudtam senkivel 2 év alatt összebarátkozni..Nem is olyanok az emberek, hogy lehetne velük barátkozni. Idősebbek (igaz van egy lány aki csak 6 évvel idősebb tőlem mégis gyerekként kezel).
Egyetértek azzal a hozzászólóval aki azt írta, hogy menj olyan helyre ahol emberek vannak. A hobbid közben könnyebb barátkozni mert ott hasonló érdeklődésű emberek vannak mint te.
Én is barátkoznék veled szívesen de láttam a kulcsszavak között, hogy Budapest és gondolom ott élsz. Én sajnos vidéken élek így nehezen tudnánk találkozni :(
Egyébként az a fura, hogy találtam pár oldalt ahol lehet ismerősöket/barátokat szerezni de oda is inkább a pestiek írnak a vidékiek nem igazán. így nehéz barátnőket találni.
Pedig mindenkinek szüksége lenne egy jó barátnőre akire számíthat !
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!