Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » A magány és a szenvedés...

A magány és a szenvedés jutott volna nekem?

Figyelt kérdés

Egyre rosszabb a kedvem, depressziósnak érzem magam, folyamatosan az öngyilkosság gondolata jár a fejemben... Egyszerűen semmi nem jön össze nekem. Általános iskola óta nincsenek barátaim, egyre visszahúzódóbb lettem, alig van önbizalmam. Egyébként nagyon motivált voltam, megvolt az álmom, hogy mit szeretnék csinálni és fel is vettek.

Olyan képzésen tanultam, ami alkalmasságihoz van kötve, de tavaly történt egy baleset (azóta teljesen felépültem), és alkalmatlannak minősítettek és nem is jelentkezhetek újra. Összetört az álmom, amire mindig is vágytam, ott legalább azt csináltam, amit igazán szerettem, jóba voltam a többiekkel, éreztem magam valakinek...

Most itt vagyok egy olyan végzettséggel, amivel a civil szférában nem lehet elhelyezkedni, rengeteg helyre jelentkeztem, de csak olyan munkákra van esélyem, amikhez nem kell végzettség és nincs is sok lehetőség. Azóta dolgoztam 4 helyen is, de mindegyiknek vége lett pár hónap után, van ami azért, mert próbaidő után elküldtek (velem együtt legalább 8-10 főt), van ami megszűnt, ráadásul a legutóbbi munkahelyem be sem jelentett és egyik napról a másikra elküldtek úgy, hogy több mint 100ezer forintomat nem fizették ki...

Most itthon vagyok, próbálkozok, de egyre jobban el vagyok keseredve... Barátaim sincsenek, akikkel beszélgetni tudnék vagy bármit csinálni. Apám mindenért engem hibáztat, a balesetért is és azóta lenéz, nem is szól hozzám, beszólogat, egy senkinek tart. Pedig a fizetésem nagy részét a szüleimnek adtam, magamra szinte semmit nem költöttem, nem iszok, nem dohányzok. Addig nagyon jó volt a kapcsolatunk, de azóta utál...

Mostanra már semmi motivációm, folyamatosan azt érzem, hogy véget kellene vetni az egész szenvedésnek. Nem tudok szabadulni az öngyilkosság gondolatától. Szeptembertől egyetemre megyek, de mivel dolgoznom is kell mellette, ezért levelezőre vagy távoktatásra, így nem hiszem, hogy ott tudnék barátokat szerezni.


Hogyan szerezhetnék barátokat, akiket tényleg érdekelnék és nem felszínesek? Vannak olyan oldalak, ahol lehet barátokat szerezni, akár közös futás vagy hasonló programok is érdekelnek.



2019. febr. 6. 18:38
 1/4 anonim ***** válasza:

Ha van erőd egyetemhez meg munkához,akkor mèg jòl bìrod.

Èn nálad is szarabbul vagyok,mert semmihez nincs erom.

2019. febr. 6. 18:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 A kérdező kommentje:

Azokra a munkahelyekre is muszájból jártam, mert dolgozni kell, de alig vártam, hogy vége legyen a napnak. A magány miatt sokat túlóráztam, volt, hogy 14-15 napot dolgoztam egyhuzamban, napi átlag 10 órát, csak hogy eltereljem a figyelmem.

Nem tudom, hogy az egyetem hogy fog menni, mert már alig bírom magam bármire is rávenni, nincs motivációm, úgy érzem hogy csak telnek az éveim és nem élvezem ki.

2019. febr. 6. 18:50
 3/4 MrPifta ***** válasza:
42%
Ha magadat sem szereted, akkor miért gondolod, hogy más fog? Aki folyton panaszkodik, sír, rinyál, az senkinek sem kell. Fel a fejjel. Első lépésként játszd el a magabiztosságot, aztán majd jön magától a többi
2019. febr. 6. 18:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:

Èn èrtelek meg a legjobban.

Első vagyok.

Ha nincs èletcèl...elhagy az erő!ezt tapasztalom.

A remèny hal meg utoljára.

Remèlem,azèrt valamiben csak remènykedsz,mert,ha egyetemre mèsz,mègis csak előtted all a jövő.

Nálam is egy szülő mègjobban földbe döngöl

Szòval megèrtelek.

"Ami nem pusztìt el az csak erősebbè tesz"

2019. febr. 6. 19:21
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!