Annak minek kellett megszületnie, akinek csak nyűg az élete?

Azért, hogy hisztizhess a gyk-n

Mi köze lenne a jelenlegi nyámnyilaságodnak az X évvel ezelőtti születésed okához? Ennek semmi értelme.

Nézd a pozitív oldalát: a felmenőid mind életképesek voltak és tudtak utódokat produkálni, így születtél meg te is. Mi az, amit tudott az apád, a nagyapád, a dédapád, stb., te viszont nem? Elvileg te sokkal jobb körülmények közt élsz, mint ők. Akkor mi a gond? Hogy nem te akartál megszületni, az oké, ezt senki nem vitatja, de ezzel az igazságoddal sokra nem mész.

Azért mert anyád és apád szerettek dugni.

Ilyen ez a világ. Ha tervezett gyerek voltál és nem te születsz meg, akkor az egyik tesód születik és ő lehet hogy imádott VOLNA élni, csak te elvetted tőle a lehetőséget :D

Tedd fel a kérdést magadnak: BIZTOS, hogy olyan nagy nyűg számomra az élet? [link]

Nekem is egy magányos trash az egész, 18 évesen meg már elkéstem attól hogy találjak magamnak valakit, legalábbis olyat aki nem "tapasztalt" stb, így pedig én se akarok már tovább élni egyedül.

Jómagam sem vagyok a szorgalom szobra, de ha nem teszel magadért semmit, csak várod a véget, akkor nem is fog semmi megváltozni körülötted! Próbáld megtalálni a téged körül ölelő világban azt a keskeny szegmenst, amely feledtetni tudja veled ezt a rendkívül kellemetlen életérzést! Én sem szeretek élni, ugyanakkor gyáva vagyok ahhoz, hogy kinyírjam magam. Nem volt más, megkerestem azt a falatnyi oldalát az életnek, amelynek megélése által türelmesebben tudom kivárni a megváltó halált. Próbálj meg hobbit keresni és merülj el benne! Ha nem bírod a monotóniát, magányt, akkor viszont társakat kellene keresned, akikkel jól tudod érezni időközönként magad! A jelenlegi állapotod hosszútávon oda vezet, hogy meg fogsz őrülni, rosszabb esetben beszerzel egy olyan maradandó betegséget, ami miatt dolgozni sem fogsz tudni, ugyanakkor évtizedekig el lehet vele éldegélni. Ha erre vágysz, akkor nem szóltam, - tekintsd semmisnek az általam leírtakat!