Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Emberek » Magány, egyedüllét

A kérdés

Csak nekem lett végleg elegem az életből és vagyok totál depressziós?

Eddig se a lelki egyensúlyomról voltam ismeretes, de azért az anyagi biztonságot éreztem a szüleim által és ez erőt és védőernyőt adott a mindennapokhoz. Most viszont az a helyzet, hogy anyám egy súlyos problémával kórházba került, szinte biztosan nem mehet majd vissza a munkahelyére, mert akkor lehet végleg meghal. Szóval anyagilag és érzelmileg is megingott a családi egyensúly, én már 6 éve tanulok az egyetemen és - habár a végén járok - de rengeteg kérdőjel van még így is. Eközben képtelen vagyok munkát találni, mert a jelenlegi depresszív állapotomon felül, nagyon önállótlan vagyok rengeteg hiányossággal (nyelvi szakmai tudás hiánya) és ezekkel képtelen vagyok megbirkózni. Próbálnám írni a szakdolgozatomat és egy-egy alkalommal egyszerűen elkap a sírógörcs, a letargia és az egész napom megy a kukába, mert utána semmihez nincs erőm. Apám pedig szintén nem keres stabilan ráadásul ő is volt már stroke veszélyével kórházban, most gyógyszereket szed. A csajok már végleg nem érdekelnek, mindenkiben és mindenben csalódtam. Most is nézek ki a fejemből, céltalanul böngészek a facebook-on. Látom, hogy egy cicababa pózol a diplomájával olyan kép aláírással, hogy "Most már én is regisztrálhatok az elit társkeresőre", aztán megnézem a volt osztálytársaimat és már ők is rég végeztek, barátnőjük és szuper életük van (nem képmutatás, a valóságban is). Eközben pedig a jövőre gondolok, arra, hogy miként fogok tudni szembenézni az anyagi/érzelmi problémákkal. Már csak a puszta túlélésre tudok gondolni, hogy egyetem mellett (és utána ha mégis sikerül) legyen egy stabil munkahelyem, amiből magamat és anyámat el tudom tartani. Nem kell már barátnő, saját kocsi vagy egyéb értékes dolog. Csak a megélhetés. De még azt se látom magam előtt.

Keress kérdéseket hasonló témákban: depresszió, megélhetés, fizetés, munka, halál, élet, pénz

  febr. 27. 20:27  Privát üzenet  

A válaszok
Maradj anyád mellett és tanulj. A többire ráérsz aggódni mikor kezedben lesz a diploma. Fogsz találni állást, hidd el. Azzal majd jön egy kis önbizalom, és belekezdhetsz új dolgokba. Valami hobbi, sport, akármi. Aztán idővel jön majd egy párkapcsolat. Social médiáról meg szokj le, hazugság az egész ami ott van.

A válasz 55%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 72%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/9Időpont febr. 27. 20:30 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem, más is van így. Szerencsére én nem.

A válasz 0%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 73%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/9Időpont febr. 27. 20:32 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Sokan vannak így.

A válasz 55%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 72%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/9Időpont febr. 27. 20:34 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Angol tanárhoz is terveztem elmenni, de ezzel a problémával egyből lemondtam, mert nem tudom, hogy lesz a jövőm. Jelentkeztem több gyakszira. Elvileg egy kis alamizsnát a törvény szerint kötelező fizetniük, de önállótlannak és antiszocnak érzem magamat. Azon agyalok, a rám bízott feladatokat, hogy fogom tudni megoldani. Legszívesebben kimennék külföldre egy ismerőssel (az sincs) és utalnék haza pénzt a szüleimnek és meg ott maradnék. Szar diákmunkákat is csináltam már itthon, a lelkem kikövesedett és totál mazochista lettem. Simán bírnám a legalja munkákat is amíg úgy fizetik, hogy megélhessek belőle és nem vágnak át.

# 4/9Időpont febr. 27. 20:35 Privát üzenet
Első vagyok, ne gondolkozz így. Végezd el a egyetemet, meg menj el arra a nyelvtanfolyamra. Nekem elhiheted ezzel sokkal könnyebb lesz később. Külföldre akarsz menni alja munkákat végezni? Én ezt megtettem 21 évesen, és bárcsak az egyetemet választottam volna, meg a diák életet. Mocskosul kemény volt, és most is nagyon kemény az élet, amiből nem látom a kiutat. Hidd el, így leírva a te problémáidból simán van kiút, sőt őszintén számomra tök pozitívan hangzik a helyzeted. Kimész külföldre, keresel kb. 1500 eurót, abból jó ha 500-at hazatudsz küldeni anyádnak, akit jó ha majd félévente láthatod. Gondold meg.

A válaszíró 72%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/9Időpont febr. 27. 20:45 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Csak neked.

A válasz 0%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 74%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/9Időpont febr. 27. 20:51 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Némiképp felborult az eddigi kényelmes egyensúly: kénytelen vagy felnőni. Korod szerint felnőtt vagy - tedd azt! Képes vagy rá, át kell lépni a saját árnyékodon és tenni a dolgodat. Kapunyitási pánik: nehéz átlépni a felügyelt gyerekkorból a felelős életbe, de ez az út. Többre vagy képes, mint gondolnád. Esetleg keress némi pénzt akármilyen rangon aluli munkával, és menj el egy pszichológushoz, aki megtámogat ebben a folyamatban. A barátnő majd jön magától, ha már megszerezted az önbizalmat.

A válaszíró 77%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/9Időpont febr. 27. 21:04 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Nem csak neked. Az ilyen nehézségek tanítanak meg küzdeni, ezektől leszel kitartó és erős (mármint ha nem adod fel ezek miatt).

Meg fogod tudni oldani, ki fogsz mászni ebből is, ha egyszerre csak egy dologra figyelsz.

Tudom, hogy amikor váratlan problémák adódnak, legszívesebben mindent feladnánk, mert nem látjuk azonnal a megoldást, csak a sok bajt és félelmet, hogy mi lesz velünk. Persze hogy nehéz ilyenkor optimistának lenni... Nem is kell, csak tenni a dolgod továbbra is, és agyalni a lehetőségeken, hogy megoldd a problémákat egyesével.



A válaszíró 76%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/9Időpont febr. 27. 21:08 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Külföld! Új, emberi, megvalósítható célok, új élet! Csak így tudsz kitörni. Barátnőm 25 évesen két diplomával ment ki Németországba (Munka mellett diplomázott le, az egyik angol nyelvtanári, a másik valami média akármi ), és alapszintű némettel azt is kútfőből. A legalja munkával kezdte. Csicska volt egy áruházban, majd szállodában takarított, közben tanulta a nyelvet. Elvégzett kint egy egyéves irodai tanfolyamot, és most már öt éve ott dolgozik irodán, ügyfelekkel beszél telefonon. Nem volt könnyű, egyszer depresszión is átesett, család haza nélkül, de elég hamar átesett rajta. Közben ismerkedett, magyarokkal is és ottaniakkal is. Tavaly született babája, férjhez ment. Minden évben haza jött eddig, és meglátogatott engem is, de állítása szerint most már végleg maradnak, legfeljebb nyugdíjas korában jönnek haza.

Kitartást kívánok neked, csináld végig a sulit, és utána hagyj itthon mindent. Csak egy kicsi bátorság kell, és merj nagyot álmodni!



A válasz 67%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 72%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/9Időpont febr. 27. 22:00 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Hogyan dolgozzam fel hogy egy szorongó, szerencsétlen, kezdődő depressziós nullaként kezdem a jövő évet? A párommal tönkrement a kapcsolatom, a tanulás sem megy
Depressziós barátok?
A depressziós emberek, mind sokat írnak?
Ismerkedés depresszióval?
Depressziós - visszahúzódó emberek?
Nem depressziós, egyeduli fiú hol ismerkedhet?

Kérdések az Emberek rovatbólKérdések a Magány, egyedüllét rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!