Szerintetek a magány vagy a "nyomor" van előbb?

Nincs összefüggés. Vannak, akik önként válasszák a magányt, épp abban érzik jól magukat, de olyan már nincs, hogy valaki “önként válassza a nyomort”.

Leépíteni bizonyos emberi kapcsolatokat nem föltètlenül veszteség, míg a nyomor minden értelemben negatív.

Velemenyem szerint, mindenkepp a magany van elobb.

Ugyanis az az egyik legrosszabb dolog, ami letezik, igy evidens, hogy mennyire befolyassal van az eletünkre, a mindennapjainkra. S ha valaki hosszu idon keresztül, szakadatlanul maganyban el, idovel felbukkan ez okbol a "nyomor" is, sajnos. Hisz nincs egy közeli barat, egy bizalmas, aki tamaszt nyujthatna, aki megfoghatna a kezünket a bajban, amikor nagy szüksegünk lenne ra, igy elobb utobb, sajnos bekövetkezhet..

De ez csupan az en nezopontom.

Szep estet neked! :) ♥

Ha szinte mindent elutasítok az életemben magam körül, akkor magányos leszek, és a feladatok problémák feltornyosulnak magam körül, amit nem feltétlen tudok megoldani egymagam, így nyomorba döntöm saját magamat.

De nem minden esetben van így.

Ha eleve nyomorban vagyok, akkor nem biztos, hogy oly sokan rám néznek...