Èrtéktelennek érzem magam, lehet még megoldás?

Sose voltam az a pörgős, önbizalomteli lány, de mostanában inkább már csak saját magam árnyéka vagyok.

Egyedül akkor érzem jól magam, amikor alszom, vagyis, mostanában már akkor sem, mivel folytonos rémálmaim vannak, minden éjszaka legalább egyszer felriadok, de rendre nem emlékszem, mit álmodtam.

Semmi nem tesz boldoggá, és semminek nem látom az értelmét. Olyan hétköznapi dolgokra nem érzem magam képesnek, hogy elmenjek orvoshoz (egy hete meg vagyok fázva), vagy bemenjek a diákigazolványomért. Ez utóbbit már vagy két hete halogatom, és egyre jobban félek. Ami persze abszurd, nem esznek embert, ill korábban sose féltem, ha hivatalos ügyben kellett intézkedni, csak a magánéletem volt mindig romokban.

Rettenet érzékeny vagyok, sírok mindenen, holott korábban az a típus voltam, aki sose sírt, ha szomorú, viszont a legkisebb meghatódástól, pozitív élménytől könnyeztem.

Most meg mindenen. Ha fáj valami, azon, ha épp nem fáj semmi, akkor azon.

Néha direkt szomorú dolgokra gondolok, mert akkor legalább érzek valamit.

Folyton azon jár az eszem, hogy meg fogok halni, holott tudtommal szerencsére nem vagyok beteg, leszámítva azt, hogy egy hete jól megfáztam. De ez a lelkiállapot már lassan 2 hónapja tart.

Mitől lehetnék jobban?

25l