Ti hogy tudtok megbírkózni azzal hogy senki sem ért meg titeket?

Kezdek bekattanni, nem tudok megnyílni, s nem is érzem hogy lenne a környezetemben olyan ember aki erre vevő lenne, viszont egyre jobban érzem, hogy túl sok minden bosszant fel, talán túlságosan belelovalom magam, például itthoni dolgokba, gyakran kiabálok a szüleimmel, vagy mondok olyat amit később megbánok, s már kényszer betegség tüneteit is kezdem produkálni, voltam korábban pszichológusnál ezen dolog koraibb tünetei miatt, de nem lett jobb, nem segített, nem tudok neki sem megnyílni, ahogy a felírt gyógyszer sem hatott. Félek, hogy nincs segítség, nem tudom hogyan tovább, hogy tudok kijutni ebből, mert akarok, s küzdök