Annyira szégyellem magam, hogyan ne gondoljak erre?
A tisztességes munkában semmi szégyellnivaló nincs, bolti eladónak is kell valakinek lennie.
Ha nem vagy elégedett, végezz el valami piacképes szakmát, vagy menj egyetemre.
Ebben nincs semmi szegyellnivalo. Főleg hogy azt mondod szereted. Van még időd kitalálni hogy mi az amit szeretnél tanulni addig pedig nagyon helyesen teszed hogy dolgozol. :) Teljesen jól csinálod. Nem vagyunk egyformák. Hajrá.
En pl. kitanultam valamit egyetemen amiben dolgoztam három évet. S most pedig felmondtam S új irányt vesz az életem. Nekivágok egy másik szakmának mert úgy érzem ez amiben én voltam nem visz sehova. Sokan nem tudják 18 éves fejjel merre hogyan, szerintem nincs ezzel gond.
Nos, ez az egyik jó okom arra, amiért nem megyek majd több osztálytalálkozóra. Az összesből ilyen vagy olyan mérnök lett, én meg mostanság törtem csak ki a sori munkás szerepéből és léptem előre a mérnökök csicskájává. Több sose lesz belőlem, mert nem lennék képes végigcsinálni egy egyetemet. Csak azt tudom megtanulni, ami érdekel és az integrálás, deriválás (meg az ezekre épülő nyalánkságok) sajnos nincs benne az érdeklődési körömben, márpedig erre épülne minden.
Teljesen átérzem a helyzeted, én is abszolút megalázva érzem magam. Saját magam által, ezt azért hozzá kell tenni. Senki nem mondta, hogy erre a szakra menjek. Senki nem mondta, hogy ne próbáljam meg az egyetemet 10 évvel ezelőtt, amikor még lett is volna segítségem hozzá. Senki nem mondta, hogy tojjak a tanulásra. Az más kérdés, hogy életem egyik legzűrösebb szakasza volt, és azóta se sikerült teljesen talpra állni belőle. Sőt! De ez nem kifogás a tanulmányaim ilyen szintű elhanyagolására. Engem ezért zavar az egész nagyon. Mert az én és csakis az én hibám. És a nagyját már nem tudom kijavítani. Ha mégis valami csoda történne, és mérnök lenne belőlem is egy napon, akkor is le lennék maradva 10+ évvel a szakmai pályán.
Ellenben nem hagyom, hogy mindez minden nap a gondolataim közt szerepeljen, mert akkor a mostaninál is szánalmasabb lennék.
Ne foglalkozz velük. Engedd el, akár az ismeretséget is és főképp ne hasonlítgasd magad máshoz, mert annak soha, de soha nincs jó vége. Törődj a mindennapjaiddal, és ha elégedett is vagy a munkáddal most, attól még tényleg megcsinálhatsz valami keresett, komolyabb szakmát. Hogy legyen választási lehetőséged. Sose árt. Ennél többet nem tehetsz.
Szerintem ezt felejtsd el!
Szereted csinálni, ez a legfontosabb, és hidd el nem vagy kevesebb, mint ők.
Nem a végzettsége számít egy embernek, hanem, hogy jó szakember legyen.
Dolgozó ember vagy, aki szereti a munkáját, szóval máris elértél valamit az életben, és ez manapság nem kis dolog, mert sokan nem találják meg azt a munkát amit szívesen csinálnának, végzettség ide vagy oda.
Lehetsz ügyvéd vagy orvos, de ha utálod és szarul csinálod, mert nem érdekel, akkor semmi értelme, és nem vitted sokra, mert a szakmán belül egy kaki vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!