Ti szerettétek az egyetemet?

Ugyanabban dolgozom amit tanultam mégsincs köze az egyetemnek hozzà.

Minden vizsgàra izgultunk tanultunk, könyveket vàgtunk be egy ejszaka alatt, remegtünk az UV-k elött, stb.

A munkahely ill maga a munka meg egy örömteli izgalmas sètagalopp joformàn.

Pénzügy szamvitel közgazdasàg

Én sohasem dolgoztam a tanulmányaimnak megfelelően, így csak egy összehasonlítást tudok írni az akkori és az azóta lévő életemről.

Maga a képzés, tehát adott karon adott szak borzalmasan rossz volt! A miénk töltelékszak volt a karon és konkrétan oda nem illő, tehát a másik két (odaillő) szak totál más terület volt. Motiválatlan tanárok, akik alig-alig kutattak a mi szakunk területén, sokszor rossz minőségű diasorok, a diák felolvasása.

Kb mindenki megkapta a diplomát, még egy éticsiga is, csúszás maximum 1 év, nagyon extrém esetben 1,5 - 2, de akkor már az illető tényleg éticsiga.

TDK-zni se lehetett normálisan, kutatásba kapcsolódni kb 2-3 tanárnál, ott meg sokszor pofára ment.

Most csinálom a második diplomámat (nem nappalin). Már zavar a sok Neptunos üzenet, hogy ilyen konferencia, ilyen kutatási lehetőség, olyan projektlehetőség. A tanárok fejből mondják az anyagot, látszik, hogy legalább az ő szakterületük.

A tantárgyaknak sokszor külön honlapja van, mindenhol gyakorlófeladatok.

Teljesen más, ég és föld a színvonal - pedig sajnos azt lehet mondani, hogy még a mostani szakomon se jó!!! Mégis ég és föld az előzőhöz.

Viszont az ott töltött időszak eddigi életem legszebb évei!

A sok szabadidő, sok kipróbált program, (magamhoz képest) rengeteg sport, túrázás, mindenféle kirándulások, a szabadság, hogy nem kellett hé-pé 8-ra menni, hanem hol 9:50, hol 11:40 (lehet hülyén hangzik, de utálom a rendszerességet). A sok jó hangulatú lyukas óra, hogy gyönyörű helyen volt az egyetem és volt, aki kapható volt egy-egy sétára.

Hogy jól tanultam, ezért jó ösztöndíj járt, bejárósként 2 drágább hobbimhoz is vehettem dolgokat, a többi pénzt pedig félretettem.

Azért összességében azt látom, hogy az erős soft skillekkel rendelkező ÉS elhivatott volt csoporttársaim megtalálták a helyüket. El kellett végezniük hozzá pár képzést, de benne dolgoznak és szeretik - a képzéseket én is elvégeztem, de a fentiek belőlem hiányoznak/tak.

Dolgozni nagyon utálok. Heti 40+ óra rengeteg, utálom a rendszerességet. Eddig érettségis követelményű, nem túl jól fizető, irodai biorobot melóim voltak. Az elsőnél legalább a társaság baromi jó volt - aztán leromlott.

A mai fejemmel és hozzáállásommal visszaugranék az időben és a mostani alapszakomat csinálnám meg nappalin.

Én közigazgatást tanultam az NKE-n. Őszintén szólva az egyetemi évek életem egyik legjobb időszaka volt. De a végén már nagyon kivoltam fárasztó volt és már végezni akartam. Ebben is dolgoztam 3 évet végül. De... A pénz miatt mert nevetségesen keveset kerestem és mert nem lehetett fejlődni közben meg a munka és a felelősség igen magas volt. Otthagytam.

Most beiratkoztam egy másik egyetemre levelezőn egy teljesen más szakra mint ami az alapom volt. Szeretnék később ebben elhelyezkedni. Ez már nem olyan mint az első már csak azért se mert ugye levelezőn teljesen más a helyzet szinte a társaság sem alakul ki úgy mint anno mikor először kezdtem.

Egyetemet nem,a melómat igen.

Alig vártam vége legyen az egésznek.

Csak tanulàs,munka,sport ennyi volt.

Kitapostam a lelkem a diplomáért, kávé kísérőnek energiaital meg egy kis koffein tabletta ezek mentek.

Nem az egyetemi évek a legszebbek egyáltalán nem,hanem amikor jó fizuért dolgozol végre,szerintem.

Utáltam, mint a szart.

Nálunk is az volt a fő lényeg, hogy szopassanak.