Ha most kiveszem az összes szabadságom aztán felmondok, a munkáltató időarányosan levonja azt a pénzt a fizetésemből?

Szabadságot csak annyit vehetsz ki amennyi idöarányosan jár.

Ha többet vettél ki, akkor azt levonják a fizudból, ha kevesebbet akkor ki kell fizetniük az utolsó bérrel.

Ha egy cégnél Augusztustol dolgozol akkor is csak az évi szabik fele jár neked.

Èn pl most December eljén kezdtem el az új munkahelyen dolgozni, és az elsö fizetésemkor már ki is írtak és kifizettek pluszban a decemberre járó szabit.

Egyrészt a szabadságot a munkáltató adja ki, nem te veszed ki. Ez fontos különbség- ez van a Munka törvénykönyvében.

Vegyük azt a teljesen valószínűtlen esetet, hogy engedték, hogy januárt kivedd szabadságnak és 22 nap szabit akarsz kivenni, de időarányosan max 2 nap jár. 31.-én felmondasz.

Annyi történik, hogy bérelszámoláskor beírnak január elejére 2 nap szabadságot, a többi napra pedig igazolt, nem fizetett távollétet - és összesen 2 napi bérnek megfelelőt utalnak. Ennyi.

A régi MT-ben benne volt, hogy vissza kell fizetnie a dolgozónak a "túlvett" szabadságot. Az új MT-be ez nem került bele, ezért véleményem szerint nincs rá lehetősége a munkáltatónak jogilag, hogy levonja. Mégis milyen jogcímen? A munkabérből levonásnak szabályai vannak. Önkényesen nem vonogathat még a munkáltató sem.

A következők miatt sem:

1./ A szabadság nagy részével a munkáltató rendelkezik.

2./ Jogosulatlanul kifizetett bérnek nem minősítheti a kifizetést és nem követelheti vissza akkor, ha kiadta a szabadságot vagy engedélyezte a dolgozó kérését, hiszen engedélyt adott rá, vagy éppen Ő kötelezett arra, hogy kivedd. Innentől kezdve itt "jogtalanságra" nem lehet hivatkozni.

Persze vannak cégek, amelyek bepróbálkoznak, de jogilag nem állja meg a helyét a dolog.

Nekem a cég januárban kiadta szinte az összes szabadságot, mivel nem tudott munkát biztosítani. Tehát nem állásidőt fizetett, hanem kötelezően szabadságra küldött. Márciusban leszámoltam. Közölte, hogy le fogja vonni az utolsó béremből, de én finoman jeleztem, nyugodtan tegye meg, ha évekig bíróságra akar mászkálni.

Pereskedtünk ugyan (nem ez miatt), de a per alatt egyszer sem merült fel benne, hogy követelje rajtam a szabadságra kifizetett bért. Vajon miért nem? Talán mert a per során végig érezte, hogy rosszul, de nagyon rosszul értelmezi az MT elég sok előírását? :)

Továbbá: Mostani helyemen én mondom meg, hogy mikor megyek szabadságra, tehát én osztom azt be, a cég nem szól bele, elenged, ha egy egész hónapra megyek, akkor is. A szerződésben benne van, hogy ennek fejében, ha év közben szűnik meg a munkaviszonyom, és az időarányosan járó szabadságon felül "nyaraltam", KÖTELEZEM MAGAM, hogy azt 60 napon belül visszafizetem a cégnek.

Nos ilyen esetben követelheti a cég a szerződésben foglaltak betartását, és ha önként nem fizetem meg, akkor azt végrehajtás útján érvényesítheti.

Ha ilyen eltérő megállapodás nincs a két fél között (vagy kollektív szerződés sem tartalmazza), akkor nincs jogalapja a bérből történő levonásnak.

"Jogosulatlanul kifizetett bérnek nem minősítheti"

Azt egyértelműen máshogy értelmezik a jogászok. Elég sok jogi cikk is kijött a témában az új Mt kiadása után. Ez bizony "jogalap nélkül kifizetett munkabér "-

Egyébként lényegtelen, mert a kérdés mostani kivételről szól - januárban, ergo nem volt kifizetés amit vissza kellene fizetni a munkavállalónak, hiszen ez a fiktív felmondás a bérfizetés előtt történik.

"Elég sok jogi cikk is kijött a témában az új Mt kiadása után. Ez bizony "jogalap nélkül kifizetett munkabér "-"

Ezen azért vitatkozhatnánk...

Jogalap nélküli az, ami jogszabály alapján nem járt volna.

Például olyan, amit konkrétan megnevez a jogszabály, hogy ilyen-olyan feltételek mellett jár, és ha mondjuk előre kifizetik, és mégsem teljesül a feltétel, akkor visszajár.

Ez a "vita" egy próbapert megérne...

... arról nem is beszélve, hogy önkényesen a munkáltató sem vonhat le a bérből, maximum indokkal megerősítve visszakövetelheti azt mondjuk a dolgozójától.

Ha önként nem fizet, akkor perelhet, de levonni nem vonhat!