Egyik középkorú nő munkatársamnak elég sok mindent elmondtam a magánéletemről. Azt a párkapcsolati válságot, amiben éppen szenvedek. De ő világgá kürtölte és kiderült, hogy borzasztó rosszindulatú. Mit tehetek?

Hjajj de buta vagy, pedig már 30 körül jarhatsz, ha 10 éve ott dolgozol.

Nem mondunk rosszat a magánéletunkrol a kollégának, mert ez lesz a vége. A boldog dolgokat elmondjuk, h az állatkertben voltunk a hétvégén meg utána bekultunk vacsizni és utána meg haza sétáltunk. Garantáltan mondom neked, h az ilyen boldog jó dolgokból nincs pletyka, mert ezen nem lehet csamcsogni.

"Azt gondoltam megbízhatok a nőben."

Tudom, nagyon negatívan és gonoszul hangzik, de ilyen helyzet nem létezik. Vagyis de, de nagyon, nagyon kevés nőben lehet megbízni. Nőként most már te is megtapasztaltad, hogy ez így működik.

Én azt mondom, hogy tanulj a helyzetből, máskor ne menj ilyenbe bele.

A kolléganő azonban nem tudja a természet szabályát:

ma nekem, holnap neked...

Három dolog van, amiről soha, senkivel nem érdemes beszélni: 1. magánélet 2. anyagi helyzet 3. jövőbeli tervek

Ezeket az infókat bármikor felhasználhatják ellened.

"

"Azt gondoltam megbízhatok a nőben."

Tudom, nagyon negatívan és gonoszul hangzik, de ilyen helyzet nem létezik. Vagyis de, de nagyon, nagyon kevés nőben lehet megbízni. Nőként most már te is megtapasztaltad, hogy ez így működik." Férfiakkal teli munkahelyen azt hallgathattam, hogyan pletykálják ki egymást, hogyan gyűlölködnek, fúrják a másikat...imádjátok megbélyegezni a nőket az összes negatív tulajdonsággal. Félelmetes.