Nem lehetne annyi munkahelyet teremteni hogy mindenki dolgozhasson?

Én nem mondom, hogy ördögtől való volt, ami a szocializmusban működött... de hosszú távon nehezen kivitelezhető. Ha ugyanarra a munkára 20%-kal több embert vesznek fel, gyakorlatilag 20%-kal többen termelik meg ugyanazt, akkor nagyjából a fizetésük reálértéke is 20%-kal kevesebbet fog érni. Vagy: oké, akkor a termelés is legyen 20%-kal nagyobb. De mi van, ha emellé nem társul 20%-kal több kereslet?

A fizetés reálértéke pedig a gazdaság állapotától is függ. Lehetne egy csapásra azt mondani, hogy keressen mindenki kétmillió forintot. Meg lehetne tenni. Aztán átmennék a boltba, és kétezer forint lenne egy kiló kenyér. Vagy hiánygazdaság lenne. Azaz lenne pénz, csak vásárolható termékekből nem lenne annyi, hogy jusson annak, aki meg szeretné venni.

Hidd el, én sem szeretem a kizsákmányoló kapitalizmust, de hosszú távon pusztán bemondásra nem tud megvalósulni, amit szeretnél. Ez pedig nem hit kérdése.

Ez teljesen lehetetlen elképzelés, ugyanis csak a verseny megszűntetésével lehetne elérni. Ha nincs verseny, akkor nincs innováció.

Ugyanis ha egy pillanatban mindenkinek van munkája és van verseny, akkor a következő időszakban valaki előjön egy olyan találmánnyal, munkaszervezési módszerrel, hogy x emberrel y géppel és z idő alatt nem w, hanem w+v terméket végezzen el. Emiatt a versenytársak drágábbak lesznejk őhozzá képest, emiatt azok kevesebb megrendelést kapnak, ami az embereik egy részének leépítését jelenti.

ha nincs verseny, akkor minden szolgáltatás és termék olyan marad, mint 100 éve volt. Ez azért is baj, mert a termelés nem lesz felkészülve az erőfeszítésre a normáltól való eltérésre. Márpedig ilyenre szükség van, mert vannak természeti kastasztrófák, járványok stb. (ez nem ellenőrizhető), amikor kiesik 2-3-sok termelő (pl. maszkgyáros, fertőtlenítőgyáros), és az ő helyükre be kell ugrani, legalábbis ideiglenesen.

Egyébként elég a 1960/70/80-as évek nyugat-európai tanárainak és gyári munkásainak életszínvonalát az akkori magyarral. Na, ugye!

Annyiban azonban kicsit igazad van, hogy az akkor nyugati munkás"jólét" részben azért volt, mert a munkásoknak a nyugati rendszerrel szembeni rokonszenvét meg kellett vásárolni,. ti. ne akarjanak a szocialistákra szavazni, a Szovjetúnió felé hajlani. Ekkor a világrendszerek versenyeztek. Ma ez nincs.

#6: "#4-es és nem lehetne hogy az emberi munkaerő szorítsa ki a gépit? Inkább vezetem én a 4-es metrót csak legyen pénzünk." XDXDXD Tanár: lennél metróvezető, Móriczka? M: Az olyan uncsiii! (A monotóniatűrésre kimondottan szűrnek a felvételin. 2 perc sötét alagút, 20 sec állomás, 2 perc sötét alagút, 20 sec állomás, 2 perc sötét alagút, 20 sec állomás, 2 perc sötét alagút, 20 sec állomás. Végállomás. majd ugyanez újból.) A tapasztalat az, hogy a gépi munka olcsóbb, gyorsabb, jobb minőségű, nem jár annyi munkabalesettel.

Annyiban igazad van, hogy a jobbléti társadalmakban (Franciaország, Dánia) úgy osztják el a nagy termelékenység miatt a muinkát, hogy inkább dolgozzanak az emberek 7 órát egy nap vagy kevesebbet, kb. ugyanannyiért. Így kb. muindenkinek alig emelkedik a jövedelme, amikor nagyon emelkedik a termelékenység, kicsit kevesebb a munkája.