A munkaadó miért csak akkor gondolkodik el ha munkás kicsit bekeményít?

Van olyan munkás aki kihúzza magát a munkából,lassan fél éve ott van és alig tud valamit.Eleinte nekem azt hangoztatta,hogy ő csak egy bizonyos feladatkört lát el,ami nem is volt mindennap. Elvégezte a minimum alatti munkát, jó esetben a minimumot utána szeddobta a lábait és a telefont nyomkodta.A hatásomra mert élesen célozgattam elkezdett dolgozgatnu.Most hétvégékből vonta ki magát vagy nem akarta a főnök beosztani a hozzáállása miatt. Egyébként az ismerőse,kicsit részrehajló felé nem feltűnően de a munkában engedékeny volt. Rákérdeztem ezentúl nekem két szombatot kell dolgozni vagy,hogy lesz ezután. Erre nem nagyon válaszolt,azr mondta nem tudja.Ma azt mondta nekünk én kétszer dolgoztam júniusban a másik egyszer sem ,júliusban majd fordítva lesz.Elmenőben kérdezte a főnöknő tud-e a kolléga a kompjuteren valamit is dolgozni,mondtam nem igazán.Bár tudja ő is mit tud,mit nem tud.Erre azt mondta azt megkellene,hogy tanulja.De neki kellett volna kezdettől fogva jobban fogni az illetőt.Mert nem hülye a másik sem,hogy ugyanannyiért a munka nagy része őt terhelje. Meg hordozza a hàtàn a masikat.A nepotizmussal rokonok,jó ismerősök felé hajlással saját magát és a céget húzza le. Ő így is sokat dolgozik,kimerült,de tehetne ellene.Nagyon nem jól osztja szét a munkát és főnökként sokat magára vállal amit át is adhatna másoknak. Talán most kezd erre ráébredni.