Miért futamodok meg a munka elől?

Sziasztok.

Lassan több mint 1 éve keresek munkát. Főleg azért, mert mikor sikeresen találok egy jó munkát akkor valamiért rám tör a félelem és mikor indulni kellene reggel akkor mindig tovább alszom. Félek a változástól, a folyamatos munkától, új emberek közé kerülök megint. Sajnos ez idő alatt sokszor elkap a depresszió is. Folyton sírnék, egész nap aludnék, még enni se vagyok képes felkelni. Mostanában érzem ennek a terhét, elején még viszonylag jó kis vakációnal tűnt, mert nem kellett gyorsan keresnem munkát, aludhattam egész nap is akár, volt akkor félretett pénzem is. Ma már semmim nincs szinte. Családnak is nehezen van pénze. De valamiért képtelen vagyok elindulni interjúkra és utána megkezdeni a munkás életet. Lassan már feladásnál töprengek, de mindig van valami ami miatt nem kéne. De az agyam vagy a testem nagyon ellustult, hiába csörög az ébresztő, nem hajlandó kikelni az ágyból. Hogyan vegyem rá magam, hogy elinduljak legalább az interjúra? Ezzel is sokkal előrébb lennék. Ennyire elhatalmasodott rajtam valami, ami miatt nem vagyok képes új dolgokba belevágni? Tényleg szeretnék dolgozni már, pénzt szerezni, vásárolni, magamra költeni de valami mindig taszít. Holnaptól lehet hívni fognak munkák, mert jelentkeztem sokra, de félek megint lemondom őket. Mit tegyek, hogy kitörjek ebből a zónából? Már megöl itthon az unalom és már bármit elvállalnék tényleg, csak csináljak valamit.