Mit csináljak, ha képtelen vagyok őszintén beszélni a főnökeimmel?
Borzasztóan sokrétű, összetett, és nagyon nagy koncentrációt igénylő (szellemi) munkám van, ahol másfél hónapja kezdtem. Nagyon pontosnak, hibátlannak kell lennie minden doksinak, amit elkészítünk, semmit se szabad elfelejteni, miközben marha sok feladat van, és minden héten újabbak. A gondom, ami lassan már tényleg teljesen depresszióssá tesz, az, hogy szinte mindennap van valami tévesztésem, pontatlanságom, hibám, amit fel is hánytorgat nekem a két főnököm elég élesen. Ennek viszont főként az az oka, hogy iszonyú gyorsan, szóban darálják el az instrukciókat, pár mondatban, majd elvárják, hogy mindent egyből megértsek és jól csináljak. Ilyen pontosságot igénylő munkához lenni szoktak "how to"-leírások, útmutatók (dolgoztam már ilyen helyen, ott voltak is). De itt semmi ilyen nincs, csak ők darálják el gyorsan, mit hogyan. Ők már ezer éve csinálják, nyilván mindent tökéletesen. Én viszont képtelen vagyok ilyen gyorsan elmondott szóbeli instrukciók alapján mindent megjegyezni, illetve sokszor nem is a megjegyzéssel van gond, hanem azzal, hogy félreértem, amit mondanak, és aztán amiatt csinálok meg valamit rosszul.
Tudom, hogy ezt valahogy el kéne mondanom nekik, mert már teljesen az jön le rólam (szerintem), hogy egy pontatlan, értetlen ember vagyok. És ez iszonyúan nyirbálja az amúgy sem túl nagy magabiztosságomat. Tudom, hogy csomó mindent jól megcsinálok, de úgy érzem, azoknak semmi súlyuk, azok nem számítanak, hiszen az lenne az alap, hogy mindig, mindent jól csináljak meg.
Viszont képtelen vagyok beszélni velük. Két merev, szigorú pasi (én nő vagyok), egyáltalán nem azok az "üljünk le és dumáljuk meg, neked mi tetszik, mi nem tetszik"-típusok. Emellett attól is rettegek, hogy ha mégis megpróbálnám ezt, akkor hogy jönne le a mondandóm, félek, hogy hiába hangsúlyoznám, hogy nem őket akarom hibáztatni, csak megoldást keresnék erre, ők mégis úgy értelmeznék, hogy magyarázkodom, meg nem akarom vállalni a felelősséget a hibáimért.
Patthelyzetben vagyok, és már tisztára stresszel ez az egész, egy nullának érzem magam, sőt attól rettegek, mikor fogják váratlanul közölni, hogy ennyi volt, túl sokat hibázom.
Mit csináljak? :( :(
válasza: válasza:Köszi, ez nekem is eszembe jutott már, de úgy képzeld el ezeket, hogy váratlanul jönnek, hirtelen, miközben épp benne vagyok valamiben, jön egy újabb infó, hogy ezt meg azt kéne, elhadarnak róla 3 mondatot, és kész. Nem csinálhatom, hogy minden ilyen alkalommal szólok, hogy "várj! indítom a felvevőmet, egy pillanat..." Nagyon idétlen lenne, és végképp hülyének néznének...
A másik, ami miatt ez nem működik, hogy amiket félreértek, azokon nem segít. Tehát ott van a felvételen valami, amit én így értek, és jogos, de utólag kiderül, hogy azt nem úgy kellett volna érteni, hanem amúgy. Nyilván nem pampoghatok nekik azzal, hogy "amit mondtál, az így is értelmezhető, meg nem volt egyértelmű" stb...
válasza: válasza:Probalj atterni irasbeli kommunikaciora velük.
A szo amugy is elszall azaz siman visszavaghatnàl hogy xy mondta tévesen.
válasza:Használj diktafont, - amikor "lapot osztanak"!
1. Amikor kétséged támad az éppen végzett feladattal kapcsolatban, akkor fel tudod idézni a "tutit".
2. Ha valamit nem mondtak el és megpróbálják utólagosan számonkérni rajtad, akkor be tudod bizonyítani a segítségével, hogy nem te hazudsz.
3. Használj profin, előre elkészített, makrókkal támogatott, helyesírás tekintetében ellenőrzött sablonokat.
Egyéb észrevétel: minél jobban rástresszelsz a problémára, annál biztosabb, hogy téveszteni fogsz. A nőkre az a jellemző, hogy meg van - a férfiak túlnyomó hányadával szemben - az a képességük, hogy képesek azonos idősávban egyszerre több dologra koncentrálva nagyin gondosan, pontosan odafigyelni olyan apró részletek sokaságára is, ami számos férfi számára lehetetlen küldetés. Ellenben lehetséges az, hogy te nem tartozol az átlagos nők közé, - neked nem megy a sokfelé koncentrálás egy azonos idősávban. Próbáld meg tehermentesíteni magadat oly módon egy kicsit, hogy kevesebb feladat szálait próbálod meg egy időben ellenőrzésed alatt tartani!
>>>Egy segítő szándékú 52 éves férfi<<<
Utolsó, köszi a tanácsaidat, de sajnos amit írsz, az így a való életben kivitelezhetetlen. Ha az ember meg akarja tartani a munkáját, és nem akarja, hogy direkt szemétkedni kezdjenek vele, akkor nem játszhat "bizonyítósdit", max csak nagyon ritkán és nagyon óvatosan tehet utalást arra, hogy a feladat máshogy szólt... de leginkább csak úgy kommunikálva, hogy természetesen ő értette félre, nem pedig a főnök mondta rosszul.
Legalábbis ez a hely abszolút ilyen.
Ma tettem egy próbát egy újabb feladatkiosztásnál, hogy szeretnék kérni egy leírást a pontos menetéről (új feladat, ismét). A válasz: kérdezd meg az XY-t, ő majd mindent elmond. De amúgy is látni fogod az eddigiekből, hogy mit kell csinálni.
(Nem, épp ez a lényeg, hogy nem lehet kitalálni a pontos munkamenetet az eddigi, kész doksikból.)
A másik, ami végképp elkeserített, szintén ma: kaptam egy újabb utasítást, hogy készítsek egy anyagot. Csak a fő téma volt meghatározva, hogy miről szóljon, nem volt pontosítva, hogy azon belül mi legyen hangsúlyozva, kiemelve, mi kell bele, mi nem kell bele.
Megcsináltam az eddigi tapasztalataim alapján, ahogy én gondoltam helyesnek, ami szerintem a főbb, fontosabb hangsúlyoznivaló volt benne, azt kiemeltem, stb.
Majd a nap végén visszakaptam széjjel javítva, és külön megjegyezve, hogy "jó sok mindent kellett javítani benne". (Tartalmilag, tehát nem helyesírásban, vagy ilyesmi.)
Újra megnéztem a sajátomat is, meg a javítottat is. Abszolút az a véleményem, hogy ezt honnan a tökömből kellett volna kitalálnom? Hogy pont EZEK legyenek kiemelve benne. Hogy pont EZ volt a fontos, nem pedig az, amit én írtam. Hogy inkább így, ebből a megközelítésből kellett volna megfogalmazni.
Határozottan állítom, hogy nem "rossz" az sem, amit én csináltam meg. Az egy másik verziója, ami pont ugyanannyira lehetne jogos.
Csak épp az én főnököm nem azokat tartotta fontosnak, amiket én.
Ez nem gond - de HONNAN A JÓ ÉGBŐL KELLENE NEKEM EZT KITALÁLNOM, HA NEM AD SEMMI KONKRÉT TÁMPONTOT??!
Utána pedig dob egy ilyen e-mailt, hogy jó sok mindent kellett javítani benne.
Neked, igen! Mert szerinted az a helyes, ahogy te látod! De egy másik ember szerint meg simán lehet az a helyes, ahogy én írtam meg!
Mi a jó eget csináljak az ilyen szintű igazságtalansággal, az igénnyel, hogy találjam ki a főnököm gondolatait?!
válasza: válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!