Sok álláshirdetéshez miért nem adják meg mennyit lehet keresni?

Több oka is lehet.

Az egyik az, hogy ha megadnák a fizetést, senki sem jelentkezne, így meg hátha sikerül behúzni a csőbe 1-2 szerencsétlent, aki ha már végigküzdötte az interjú összes körét, rábólint a nevetséges fizetésre is, annyira beleélte magát a váltásba.

A másik az, hogy bérfeszültséget keltene, ha a cégnél 6-8 éve dolgozó, garantált bérminimumot kereső kollégák meglátnák, hogy melléjük, ugyanabba a munkakörbe bruttó 40-50 ezerrel többért keresnek új dolgozót. Pedig a cégvezetésnek is fáj, hogy ennyit kell adni fizetésnek, de tudják, hogy alamizsnával nem lehet odacsábítani az újakat, a régiek meg csak puffognak, morognak, de aki ott van 8 éve, az nem fog lelépni, mert már megszokta, dolgozik inkább GBM-ért is.

Aztán az sem kizárt, hogy bizonyos helyeken tényleg van béralku. Ez nagyon ritka, mert a pozíciók kilencvensok százaléka esetén a munkaadó mögött sokszorta nagyobb gazdasági erő áll, mint a munkavállaló mögött, az alku tehát csak formaság. Ha Jóska nem csinálja meg a melót nettó 140-ért, majd jön Pista vagy Feri, mert van más, akinek jó lesz ennyiért is. Nagyon ritka az, hogy a munkaadónak annyira kell egy adott munkavállaló a tudása, képességei vagy kapcsolatai miatt, hogy valóban hajlandó alkudozni vele.

Mert ez Magyarország. Nyugat-Európában többnyire úgy vannak meghirdetve az állások, hogy ott a pénz is, így tudod, hogy mire pályázol.

Itthon meg az van, hogy elkezdik interjúztatni az embereket, aztán amikor marad 3 olyan a végére, aki közül bármelyiket szívesen felvennék, akkor azt választják, aki kevesebbért elvállalja.

^Jó, ez a "bezzeg Nyugat-Eu" hülyeség, ez országfüggő. Nézz szét az interneten, látni fogod hogy egyes országokban majdnem mindig kiírnak egy becslést, máshol meg szinte soha. (Pedig az elemzések azt mutatják, hogy az álláskeresők ezt az információt nézik először, és többen pályáznak olyan helyre, aki ezt feltünteti.)

A logika az, hogy a legtöbb tőled kérdezik meg, mennyi a fizetésigényed. Ha alacsonyabb, mint az átlag vagy mint a többi pályázó, remek, akkr olcsóbban meg tudnak szerezni. Ha magasabb, akkor még mindig megmondhajták, hogy ŐK mennyit kínálnának. Te azzal tudsz védekezni, hogy tusztában vagy vele, mennyit ér a tudásod, mennyit keres hasonló tapasztalattal egy ilyen pozícióban valaki. Már csak azért is, mert egyes cégek valóban nem tudnak annyit fizetni, mint más nagyobbak, tehét azt úgyis neked kell tudni, hogy melyikük ajánlatát fogadod el.

Érdekes meglátás, miszerint a bérek nyilvánosságra hozása árt a piaci versenynek. Lehet, hogy így van, de szerintem épp a titkolózás árt neki.

Dolgozik a gépkezelő nettó 120-ért az izégyárban, közben két utcával arrébb, a bigyógyárban ugyanazért a munkáért kapna nettó 160-at. Ha a fejvadász ezt megtudja és elég ügyes, sorban viszi át a gépkezelőket az izégyárból a bigyógyárba, így az izégyárnak kénytelen-kelletlen bért kell emelnie, hogy meg tudja tartani az embereit. Versenyhelyzet alakul ki a két üzem között, amiből a dolgozók és a munkaadók is jól járhatnak.

Ám ha a bérek titkosak, nincs verseny az izé- és a bigyógyár között. A dolgozók nem tudják, hogy a bigyógyárban többet lehet keresni, csak az onnan jövő, legkevésbé sem hivatalos pletykákat hallják, aztán azokra alapozva vagy belevágnak a váltásba, vagy nem. Nincs meg a versenyhelyzet, a bigyógyár nem tud embereket elcsábítani az izégyárból, ott pedig emiatt nem kell emelni a béreket, mert nincs elvándorlás.

(igen, tudom, ez egy béna példa, mert fejvadászok nem foglalkoznak gépkezelőkkel, de talán érthető)

7 - Igen, de ha cégvezetőként gondolkodsz, mi van ha a cégének nincs annyi pénze, hogy bért emeljen? Nézd a BPO SSCket, abból élnek, hogy olcsóbban csinálják meg az ügyfélnek a munkát mintha felvennének valakit saját állományba, ott például ez megoldhatatlan lenne mert ha nagyon felmegy az áruk az ügyfél saját maga épít fel csapatokat. Arról nem beszélve, hogy a fejvadász cégeknek is kevesebb megbízásuk lenne ha a belső HResek is rálátnának minden cég bérezésére, könnyebben töltenék be a nyitott pozíciókat. Ez sok cég megélhetését veszélyeztetné.

Én is preferálnám a transzparens bérezést de érthető a business döntése is, bár tény, hogy a belső bérfeszültség az elsődleges ok. Akkor nem lenne versenyhelyzet, ha mindenki publikussá tenné a bérezéseket és szinte ugyanolyan fizetéseket adna de a valóságban ez nem így van.

Ha nincs pénze a béremelésre a munkaadónak, akkor nézze meg mire mi megy,

álljon be akkor a kedves cégvezető is dolgozni, nem szégyen az,

vagy húzza le a rolót.

Arról nem beszélve, hogy rengeteg a felesleges munka, pozíció, hovatovább szakma, rengeteg a felesleges munakerő is.