Mit tennétek a helyemben?

Kérlek kicsit képzeljétek magatokat a helyembe, megpróbálom felvázolni a helyzetemet. Én egy faluban lakom, kb 20 km a várostól ahol dolgozom. A főnököm és a közvetlen kollégám majdnem szomszédom ugyanabban az utcában ahol én is lakom.

Jelenleg azon gondolkodom hogy felmondok, mert sehogysem tudok kijönni a kollégámmal, izzadok, remegek, hibázok mikor vele vagyok, nagyon irritál a személyisége. A kolléga csere nem megoldható, és szerintem a többi kollégám nem fogadná el hogy a helyembe jöjjön.

Annyi, hogy én egy nagyon szorongó személyiség vagyok, ezért egyszerűen félek felmondani, hiszen ott laknak majdnem a szomszédban és folyton rajtam lennének. Ez egy rossz tulajdonságom, hogy nem sz@rom le azt hogy ki mit mond. Kerestem már új állást is, és nagy esélyel kapnék is, csak egyszerűen gyomorgörcsöm van ha elképzelem hogy odaállok a főnököm elé azzal hogy holnaptól nem megyek. Jönnének a telefonok és kellene magyarázatot adnom. S ez nem megy nekem. A lelkem mélyén úgy voltam, hogy nem szeretnék ismerősökkel dolgozni, főleg olyanokkal akikkel nem vagyok jóban. Sokkal jobb lett volna már akkor a városban magamra keresni egy munkát, de nem volt választásom, mivel épp akkor végeztem a sulival. Már azon is gondolkodtam hogy beköltözök egy albérletbe és onnan járok majd munkába ha találok egy újat..egyszerűen ilyen vagyok.