Szereted a munkádat?

Most tanulok be, eddig szeretem, tetszik. Ingyen kávé, ingyen tea, ingyen csoki, kedvezmény a szomszéd boltban, jó büfé, van munka is, de nem olyan megterhelő, persze sok szabadidő is. 24/48-ban dolgozom. Biztonsági őr vagyok. A fizetés nem olyan jó, 170 ezer nettó, de pályakezdőként nekem egyelőre ez megteszi. Egyetemig kieegyeznék ezzel a hellyel szívesen.

Feladataim: Szondàztatàs, táppénzek dokumentàlàsa, kamionok mérése, szállítmányok részben dokumentàlàsa, járőrözés, csomag àtvizsgàlàs, igazából rengeteg papírmunka van, meg számítógépes melók is vannak, nagyon irodai munkának érzem néha.

Három szakmám van, most csinálom a negyediket, egy technikusit, végső célom a közszolgálat.

Én karbantartó vagyok egy nagy gyárban.

Szeretem a munkát mert változatos,érdemben lehet tapasztalatot szerezni,legközelebb ez a téma áll hozzám.Minden hiba egy kihívás mert soha nem tudod hogy 2 perc vagy fél nap lesz megoldani,használni kell az agyadat.Legtöbbször annyit kell dolgozni amennyi jól esik,tehát nem rohangálsz egész nap de nem unod a fejed az irodában,gyorsan elmegy a nap

Fizetés is korrekt főleg vidéki viszonylatban tehát szerintem elég jól jártam.

Vasúton vagyok mérnök.

Alapvetően szeretem. Ha nem kellene a pénz, nyilván eszemben sem lenne minden hétköznap 6-ra bemenni, de részmunkaidőben biztos maradnék a szakmában, mert érdekel, leköt. (Vagy esetleg saját vállalkozást csinálnék szintén műszaki területen, vagy bejön, vagy nem alapon).

Hozzá kell tenni, hogy megoldandó problémák mindig vannak, tehát unatkozni soha nem kell, cserébe viszont ehhéz képest viszonylag kevés az ember, így csak az égető (veszélyes vagy normál forgalmat potenciálisan akadályozó) dolgokkal kell feltétlenül és időre foglalkozni. Tehát időnként van nagyobb hajtás, de nem ez a jellemző.

Amúgy meg - valószínűleg családi vonatkozásból - kisgyerekkorom óta érdekel, szóval nem érzem, hogy rossz helyen lennék, pedig mérnöki végzettséggel azért multinál jobban lehetne keresni.

Lassan 5 éve dolgozom (főállásban, normálisan) és ezidő alatt már több féle szakmában dolgoztam. Illetőleg voltam munkanélküli (5 éve pont) rákos beteg ápolása miatt és bő 2 hónapot 2019-ben is, amikor két suli párhuzamos végzése miatt kicsit "válogatós" voltam.

Jelenleg másfél éve ez a második munkahelyem, ahol 'szoftverfejlesztő' munkakörben vagyok és ehhez képest az informatika több területébe is bele kell nyúlnom. Az előző munkahelyen support és alkalmazásüzemeltető volt inkább, mintsem szoftverfejlesztő, a mostani pedig inkább devops illetve alkalmazásüzemeltető, rendszergazda. :D

A mostaninál jó a csapat, sokat nevetünk, a cég egy multi, így van neve a CV-ben és könnyebb utána másik multikhoz váltani, olykor kell használni az angolt írásban és szóban is, agilis módszertan van stb. Tehát alapvetően ez a munkahely nagyjából az, mint amire vágytam, amiért végigtanultam a 2020-as és 2019-es nyarat is...

Ellenben (és ezért is volt az első bekezdés, mint felvezető) utálok dolgozni. Nagyon utálok dolgozni. Lehet, hogy az autizmusom miatt is, vagy legalábbis a nálam előforduló formája miatt...

Utálom a rendszerességet, utálom, ha túl sokat kell emberek között lenni (tömegközlekedés, nyüzsgő iroda, tömött kajálda), utálom, ha ugyanott, ugyanazokkal kell dolgozni. Utálom, ha ugyanazt kell csinálni heti 40 órában, már eleve azt is, ha ugyanaz a témakör (mint most az informatika).

Ha hol reggel, hol egész nap, hol délután, hol este lehetne dolgozni, hol itt, hol ott, hol ezekkel, hol azokkal, x időt a tömegközlekedés témakörében, Y időt az egészség témakörében (ezek ilyen alap-érdeklődési köreim), Z időt a környezetvédelem témakörében (eredeti végzettségem), Q időt az informatikában (ezt is szeretem, nyilván), U időt növénytermesztésben, V időt pedig állatokkal lehetne dolgozni, ezek az idők mindig az aktuális kedvemtől függnének - nos, akkor szeretnék dolgozni.

Addig is bedolgozom magam az informatika területébe és reménykedem, hogy dolgozhatok majd 6 órában full home office-ból - illetve ezek változatai: néha be kell járni, de 6 óra, 8 óra, de heti 4 nap home office - ilyenek is már jól jönnének a kis lelkemnek. :)

Összességében szeretem a szakmámban, hogy rugalmas munkaidő van, korszerű irodában dolgozunk, nem monoton a munka, mivel nagy a fluktuáció, így a cégek rá vannak kényszerítve, hogy ember módjára bánjunk velük, mivel itt nem azok az emberek dolgoznak, akiknek hó végén a kenyér megvétele is gondot jelent és aránylag vagy teljesen jó munkakörnyezetben, így kisimultabbak, nyugodtabbak, még a kinézetük és az egészségi állapotuk is jobb, mint.. nem akarok lenéző lenni olyan munkakörökkel, amiket én 10 percig se bírnék csinálni, de azt gondolom érthető, mire akarok kilyukadni.

Ha megszűnne a munkahely vagy változás miatt nem bírnám tovább, már most pár hónap alatt találnék másikat - jó, lehet, sokat kellene tanulnom autodidakta amíg keresgélnék. Mármint amúgy is kell, de akkor főleg meg kellene nyomnom.

N