Jó postásként dolgozni?

Az öregasszonyok mindig kint vannak, rengeteget kell beszélgetni. A kutyák megugatnak, megkergetnek, és a gazdáik még téged vonnak felelősségre. Plusz szakadó jégesőben, meg mínusz 20 fokban is kint kell lenned. Nagyon-nagyon távol van a lelki nyugalomtól.

Reggel korán szét kell válogatni, sorba rakni a kivinni való leveleket, csomagokat. Felvenni a szükséges pénzt a pénztárban, cimletek szerint. Majd kivinni a postát, bármilyen idő van. Délután pedig vissza fizetni a pénztárba a fel nem vett pénzeket.

Gagyi az nem mesterség ócska prolik mennek postasnak csak írni és olvasni kell tudni még esetleg biciklizni

A 4# válaszban eléggé jól le van írva, hogy mire számíthatsz. Embert próbáló, szerteágazó, monoton munka - még akkor is, ha sokan attól érzik magukat "valakinek", hogy mások munkáját fikázzák. Sajnos a postára igaz, hogy rugalmatlan, - biztosítások értékesítésével próbálják ellensúlyozni azt a csapást, amit az internet széles körű elterjedése mért az ágazatra. Külsősként sokat számít, hogy az ember melyik körzetben tevékenykedik állandó kézbesítőként, - mert vannak közbiztonságilag instabil, területét tekintve kiterjedt, illetve bonyolult, rengeteg energiát felőrlő körzetek, szabadságolások, betegségek esetén helyettesítések is. -Bonyolult körzetként az olyan körzetekre gondoltam, ahol még csak a kerékpár használata által vélt könnyítés sem opció, mivel hegyvidéken kell lépcsőzni, - mint pl. a Szabadság-hegy. Az ügyfelek pedig kiszámíthatatlan reakciókat produkálnak - többnyire attól függően, hogy miként ébredtek éppen azon a napon. Vannak borravaló szempontjából "király körzetek", de belefuthat az ember az ellenkezőjébe is, - amelynek állandósulását nehezebb feldolgozni. Korunk agresszív alapmentalitású, célorientált világában nem egyszerű történet a közbiztonság változásait is rugalmasan lereagálni, - a kellő határozottság nem baj, ha meg van egy kézbesítőben. Szerencsére viszonylag ritkán, de előfordulnak rablások és az anyagi felelősséget is igen szigorúan behajtja az alkalmazottjain a posta, - amely érthető azért valamilyen szinten. A feleségem a postai pultnál ült, amikor ráfogták a fegyvert és kirabolták a postát. A posta úgy viszonyult hozzá, hogy maga a cég kezelte úgy, mint a rablót, - minden eszközzel rá akarták bizonyítani a rablás - a hónapokig utána koslató rendőrökkel karöltve. Nem kifejezetten hálás természetű cég. Aztán elkullogtak kart karba öltve a melegebb éghajlatra, mert hiába erőlködtek, nem tudták összefüggésbe hozni a rablás végrehajtásával. Ellenben nem nem vigasztal senkit a megaláztatások elviselését követően, - ott hagyta a picsába ezt a leprafészket, viszonozta a "lojalitást". A pultosokkal úgy bánik a cég, hogy klikkesedések vannak minden - nem egyszemélyes - postán és vannak, akiknek bármit szabad, illetve vannak az igás lovak, akik sokad rangú igás lovak. A hivatalvezető baráti köre bármikor, bármilyen hosszú cigarettaszünetet kanyaríthat magának - még akkor is, ha nem dohányzik a delikvens, - míg az igáslovakat akkor is csapkodják a kilenc farkú macskával, amikor a pult mögött a saját ürülékükben tocsognak. Ígéretes hely a posta úgy általában.

Cipész a kaptafánál!...

Hogy jön most ide Varga Judit és Hamilton még a pedo torveny

Kérdező! Abban nem vagyok járatos, hogy pontosan milyen iskolai végzettség kell az alábbiakhoz, de neked inkább olyan jellegű munka való, mint könyvtáros vagy kisebb forgalmú raktárban raktárkezelő, esetleg egy múzeumban teremőr. Utóbbinál mondjuk előfordulhat sajnos, hogy igenis rá kell szólnod az ügyeletes értelmi fogyatékosra.