A nőknek, vagy a férfiaknak van több nehézségük a munka világában és az életben általában? És miért?

A nők azt fogják mondani, hogy a férfiaknak, a férfiaknak meg azt, hogy a nőknek.

Szerintem ez inkább egyénfüggő de tény, hogy a nőket sokszor éri hátrány a munkahelyen azért, mert méhük van. Azt is, aki nem akar gyereket, egyszerűen nem hiszik el (bár nem mintha közük lenne hozzá) vagy ha már van gyerek, azzal mindig a nő kerül hátrányba, az apa szinte sosem. Csak nézzétek meg, munkakeresésnél a férfiak hány százalékától kérdezik meg, hogy van-e gyereke, akar-e és hány százalékukat rúgják ki, mert sokat van táppénzen a gyerekkel. Én gyerekmentes fiatal nőként ezt az egy dolgot tudom felhozni hátrányként, volt több lehetőség, ahol biztosra veszem, hogy azért nem vettek fel, mert szülőképes korú nőstény egyed vagyok, pedig bármilyen bunkóság is rákérdezni, még válaszoltam is, hogy nem tervezek gyereket. Egyébként úgy tapasztaltam, hogy amíg gyerek, iskolás az ember, a lányok előnyben vannak, valamiért mindenki egyből okosabbnak, rendesebbnek tartja őket, mint a fiúkat. Aztán amikor felnövünk és úgymond szülőképes korba érünk, ez megfordul és a férfiakat részesítik előnyben.

Nőként nehezebb a fent leírt okokból.

Én nőként egy kicsit a férfiak oldalát is fognám- mivel a korábbi kommentek kiválóan összefoglalták a nők helyzetét- pl. míg a nők státusz szorongása teljesítménybeli (imposztor szindróma), addig a férfiaké pozícióbeli (versenyló szindróma). Mind a kettő nagyon toxikus, és pszichésen a férfiak is rendkívül gyorsan eltudnak mentálisan és érzelmileg is használódni a nagyon kötött, feszes, sok kötelességgel együttjáró státusz pozikban. Szociálisan azt lehet megfigyelni, hogy sok nő lép ki a munkahelyéről belső problémák miatt és fordít nagyobb figyelmet a magánéletére -pl.családvállalás-, hogy elkerülje a megrekedést és a kiégést. A férfiak viszont sokkal rugalmatlanabbak, mert számukra a magas jövedelem és a magas társadalmi státusz megtartása= az énhatékonysággal és a párválasztási népszerűséggel (fordított evolúciós pszicho: nők ,,cicomáznak" (nem negatív értelemben), férfiak jóléthez szükséges casht villantanak). Magas pozival a patriarchális társadalomban fel lehet vágni a haverok előtt és gyakorlati tapasztalat, hogy hölgyeket is könnyebb elcsábítani- nem a ledérségük miatt, hanem az egzisztenciális biztonság vélt feltételei miatt, így az a rendszeres szociális visszacsatolás, hogy nem lehet engedni, mindig kardoskodni kell a pozíció megtartásért. Sajnos ez egyrészt évtizedeken keresztül egyrészt nem tartható fenn sem fizikailag sem érzelmileg, másrészt előbb utóbb új titánok váltják őket is, aminek hatására sok férfi Egoja összeomlik- amelyet aztán nagyon változatosan és sokszor károsan kezelnek. Ráadásul míg a férfi rivalizál a munkahelyén, a fókuszt átcsoportosítja a magánéletéről, majd idővel a családjáról és bár sokan nem mondják ki, rendkívül bántja és frusztrálja őket, hogy nem tudnak a családukkal minőségi időt tölteni. A finneknél van kb 1,5 hónap apaszabi- nálunk kb 3-5 nap és ha a gyermekkel GYEDelsz otthon még jól megshamingelnek is, hogy puhapöpörő vagy aki anyucit vette el..Úgyhogy egyik oldal sem egyszerű. Az Úniós felmérés szerint egyébként a magyarok 85%-a szerint a nőknek szükségszerű, hogy visszatérjenek a hagyományos szerepeikhez és inkább a ,,konyhában legyenek serények, mint a versenyszférában" (Szerbiába, Bulgáriába és Romániába is hasonló az eredmény) és láthatjuk, hogy erre pl. a magyar kormány még külön rá is erősít amikor a demográfiai stratégiákra hivatkozva megnevezi, hogy a diplomás ill. főállásban dolgozó karrierista nők magas aránya hozzájárul a demográfiai katasztrófához (elöregedő társadalom, alacsony születési szám) és összekapcsolja mindezt a ,,nemzeti kötelességtudattal" (szülj még 1 magyart!- kisfilm is van belőle:)) ill. a gyermekfogantatás és művi vetélés szívhang shamingjével- miközben lengyel mintára a KDNP szeretné elfogadtatni, hogy pl. demográfiai (éés egyházi..) okokra hivatkozva egyáltalán ne lehessen elvetetni pl.erőszakból származó vagy fejlődési rendellenességgel rendelkező magzatokat. Sőt, olyan honosítani kívánt republikánus ötletbörze is van, minthogy ha nehezebben jutnának hozzá a fogamzásgátlókhoz a fiatalok, akkor talán ,,jó korban, több gyermek születne". A férfiak statisztikája ezzel szemben az, hogy hamarabb halnak és a nyugdíjas éveiket is kevésbé tudják kiélvezni- miközben kevesen teljesítenek életükben egyszerre ,,sikeres'' apaként, partnerként és alkalmazottként is. Szomorú- mindkét oldal.