Ha kevés munkád van, nincs benned szégyen, hogy felveszed a fizetésed?

Nincs. Egyrészt mert bármikor beüthet valami sürgős feladat, és akkor én vagyok az ember, mésrészt meg vannak olyan időszakok, amikor napi 13-14h-t dolgoztam, hónapokon, sőt éveken keresztül. Hidd el, hogy a munkáltatónak nem okozott lelki törést, hogy majd megszakadtam. A lazább időszakok kompenzálnak ezért. Sőt, vannak olyan munkakörök, ahol nem fizikailag szakadsz meg, hanem a jelenléted a fontos, mert pl problémát előzöl meg vele. Ott az a feladatot, hogy ott leygél. Ilyen lehet egy portás, egy bizt őr, stb. Kapische?

Én eleinte mindig kérdeztem, hogy van-e munka, tudok-e bármiben segíteni, és a legtöbb esetben nem volt a válasz. Vagy hogy majd szólnak, ha tudok csinálni valamit. Így egy idő után ráuntam. Ha van feladat, akkor úgyis szólnak, ha nincs, akkor meg feleslegesen kérdezem meg ezredszerre.

Nincs. Ha ugy nem dolgoznek hogy mindenki mas megszakad korulottem, akkor talan. De mas se szakad meg, ugy nezem. Sot, csiko koromban kaptam olyan burkolt visszajelzest hogy hova hajtok, majd ugyis elmulik.

Örüljön a főnök, hogy azért a kevés pénzért is dolgozók.

Számíts mozgóátlagot és az alapján dönts!

Mégis miért lenne?

A munkáltató dolga eldönteni, hogy mennyi embert akar alkalmazni/fizetni. Ez nem az én bajom.

Nincs hát. Vannak napok, amikor pisálni alig tudok felállni a gép elől, mégsem jár érte semmi plusz. Ezek a laza órák/napok kompenzálnak.

Most én is olyan helyen vagyok, ahol sokat változik, hogy mikor mennyi a munka. De ahogy előttem is mondták, máskor meg megszakadunk, az se érdekelt senkit. Tavaly leálltunk fél hónapokra. Akkor nekem is megfordult ez a fejemben, de nekem kell a pénz, nem szeretném nélkülözni, akkor inkább keresnék másik állást. A munkáltató is tudja ezt, és neki meg fontos, hogy amint beindul a szezon, olyan emberek legyenek itt, akik tudják, hogy mit csinálnak. Ennyi. Akkor a rendelkezésre állásomat fizette meg. Jobban nem tudom megfogalmazni.