Kezdőoldal » Emberek » Munkahely, kollégák » Jogi ügyinzétő a bíróságon...

Jogi ügyinzétő a bíróságon tkp mi? Egy ismerősöm végzett jogon és most ebben a munkakörben dolgozik bíróságon, nem akarok rákérdezni konkrétan, hogy akkor most egy sima titkárnő jogi diplomával vagy micsoda?

Figyelt kérdés
2017. febr. 14. 12:52
 1/5 anonim ***** válasza:
Mi lenne, ha megkérdeznéd, hogy mit csinál?
2017. febr. 14. 13:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

Bírósági ügyintéző. Ez a bírói út felé vezető első lépcsőfok.

Kormányrendelet határozza meg a feladataikat:

[link]


A polgári, a gazdasági, a közigazgatási és a munkaügyi nemperes eljárás során ellátható feladatok

12. § (1) A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - első fokon eljárhat

a) a fizetési meghagyásos eljárásban a Pp. 316. § (3) bekezdésében és 320. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések kivételével,

b) a bírósági letéti eljárásban,

c) az eltűntnek nyilvánítási eljárásban,

d) az általános meghatalmazottak névjegyzékébe való bejegyzés, illetve az általános meghatalmazás visszavonása vagy felmondása iránti eljárásban,

e) a gondnokoltak jegyzékének vezetésével kapcsolatos eljárásban,

f) a választottbírósági határozatok jegyzékének vezetésével kapcsolatos eljárásban.

(2) A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - első fokon eljárhat, de az ügy érdemében végzés meghozatalára nem jogosult

a) az egyesületek, a társadalmi szervezetek, valamint a sportági szakszövetségek jogi személyiséggé nyilvánított szervezeti egységeinek nyilvántartásba vételével, változásbejegyzésével és törlésével kapcsolatos eljárásban,

b) az alapítvány - a közalapítvány és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 9/A. §-ában foglaltak alapján létrehozott alapítvány kivételével - nyilvántartásba vételével, változásbejegyzésével, törlésével kapcsolatos eljárásban,

c)2

d) az európai területi együttműködési csoportosulás nyilvántartásba vételével, változásbejegyzésével, törlésével kapcsolatos eljárásban,

e) a jogtanácsosi névjegyzék vezetésével (bejegyzés, törlés, változások bejegyzése) kapcsolatos eljárásban.

(3) A bírósági ügyintéző a holtnak nyilvánítási eljárásban, a holtnak nyilvánító végzés módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránti eljárásban, továbbá a halál tényének megállapítására irányuló eljárásban első fokon eljárhat - kivéve, ha bizonyítás felvételére vagy az érdekeltek meghallgatására kerül sor -, de az ügy érdemében végzés meghozatalára nem jogosult.

13. § A bírósági ügyintéző a csődeljárásban első fokon jogosult

a) az eljárást megszüntető végzés közzétételének elrendelésére;

b) az eljárás megszüntetésére, ha

ba) a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,

bb) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,

bc) nincs meg a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek előzetes egyetértése.

14. § A bírósági ügyintéző a felszámolási eljárásban első fokon jogosult

a) a szünetelés megállapítására a hitelező és az adós közös kérelme alapján;

b) a felszámolás elrendelése iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, ha

ba) azt nem az arra jogosult terjesztette elő,

bb) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,

bc) az adós, illetőleg a kérelmező vagy a Cstv. 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik,

bd) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el;

c) 30 nap haladékot biztosítani az adós részére a tartozás kiegyenlítésére;

d) felhívni az adós vezetőjét a Cstv. 31. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére.

15. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban e rendelet alkalmazásában: Tv.) alapján a bírósági ügyintéző első fokon jogosult

a) a pénzügyi gondnok jelentésének az önkormányzat és a hitelező részére történő megküldésére;

b) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, ha

ba) azt nem az arra jogosult terjesztette elő,

bb) a bejelentő a hiánypótlásra visszaadott kérelmet 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,

bc) a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el, kivéve, ha a polgármester a Tv. 5. § (2) bekezdése szerint kezdeményezte az eljárást, vagy

bd) a hitelező a Tv. 7. §-ában meghatározott időtartam előtt kezdeményezte az eljárást;

c) a Tv. 22. § (1) bekezdésében és 25. § (5) bekezdésében írt határidőket meghosszabbítani;

d) a helyi önkormányzat és a hitelező kifogásait hiánypótlásra visszaadni.

16. § A nemperes eljárások során a 7. § és a 10. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A büntetőeljárásban ellátható feladatok

17. § A nyomozási bíró utasítása alapján a bírósági ügyintéző, ha az ülésen jegyzőkönyvvezetőként vett részt, elkészítheti a különösen védett tanú kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv kivonatát a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 213. § (2) bekezdése szerint.

18. § (1) A bírósági ügyintéző a Be. 70. § (5) bekezdése alapján az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratok hirdetményi úton történő kézbesítése iránt intézkedhet.

(2) A bírósági ügyintéző a Be. 70. § (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése alapján a hivatalos iratot az érintett személy részére személyesen is kézbesítheti, illetőleg az érintett személy a hivatalos iratot a bírósági ügyintézőtől a bíróságon is átveheti.

19. § A bírósági ügyintéző a Be. 70/B. § alapján az eljárás során keletkezett iratról másolatot készíthet és adhat ki.

20. § (1) A bírósági ügyintéző állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és társadalmi szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett a Be. 71. § (1) és (2) bekezdése alapján.

(2) A bírósági ügyintéző a bírósági ügyvitel szabályai szerint jogosult iratok megküldésére más bíróság, ügyész, nyomozó hatóság és más hatóság számára. A bírósági ügyintéző megkeresheti a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot és más hatóságot iratok megküldése és a megküldött iratok visszaküldése iránt.

21. § (1) A bírósági ügyintéző az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt vagy tanú tartózkodási helyének felkutatása érdekében a Be. 73. § alapján a terhelt vagy a tanú lakóhelyének, illetőleg tartózkodási helyének a megállapítása iránt intézkedhet. A bírósági ügyintéző a körözés elrendelésére és az elfogatóparancs kibocsátására nem jogosult.

(2) A bírósági ügyintéző a lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása iránt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet keresi meg. A bírósági ügyintéző a terhelt vagy a tanú tartózkodási helyének felderítése végett jogosult a rendőrség megkeresésére.

22. § A bírósági ügyintéző a folyamatban lévő ügyet az egyesítés kérdésében határozathozatalra jogosult bíróságnak az egyesítés megfontolása érdekében megküldheti a Be. 265. § (1) bekezdése alapján.

23. § A bírósági ügyintéző a másodfokú bírósági eljárásban jogosult

a) a Be. 358. § (1) bekezdés c) pontja alapján az iratokat visszaküldeni az első fokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket visszavonták,

b) a vádlottnak és a védőnek kézbesíteni a más által bejelentett fellebbezést, valamint a másodfokú bíróság mellett működő ügyész indítványát a Be. 358. § (1) bekezdés d) pontja alapján,

c) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását - ha azt a másodfokú bíróság előtt terjesztették elő - megküldeni a másodfokú bíróság mellett működő ügyésznek a Be. 358. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

24. § A bírósági ügyintéző a harmadfokú bírósági eljárásban jogosult

a) a Be. 390. § (1) bekezdés c) pontja alapján az iratokat visszaküldeni a másodfokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket visszavonták,

b) a vádlottnak és a védőnek kézbesíteni a más által bejelentett fellebbezést, valamint a harmadfokú bíróság mellett működő ügyész indítványát a Be. 390. § (1) bekezdés d) pontja alapján,

c) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását - ha azt a harmadfokú bíróság előtt terjesztették elő - megküldeni a harmadfokú bíróság mellett működő ügyésznek a Be. 390. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

25. § A bírósági ügyintéző a perújítási eljárásban jogosult az alapügy iratainak beszerzése iránt intézkedni a Be. 412. § (1) bekezdése alapján.

26. § A bírósági ügyintéző a felülvizsgálati eljárásban jogosult

a) a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének és a jogosultnak észrevételezésre megküldeni a felülvizsgálati indítványt, valamint az ügyész nyilatkozatát a Be. 422. § (4) bekezdése alapján,

b) a terhelt és védője részére észrevételezésre megküldeni a más által benyújtott felülvizsgálati indítványt és az arra tett ügyészi nyilatkozatot a Be. 422. § (4) bekezdése alapján,

c) a magánvádas eljárásban vagy pótmagánvád alapján folytatott eljárásban hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt a magánvádlónak, illetőleg a pótmagánvádlónak észrevételezésre megküldeni a Be. 422. § (2) és (4) bekezdése alapján.

27. § A bírósági ügyintéző a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárásban jogosult a terheltnek és a védőnek észrevételezésre megküldeni a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt a Be. 434. § (3) bekezdése szerint.

28. § (1) A bírósági ügyintéző a Be. 528. § (2) bekezdése és a Be. 532. § (4) bekezdése alapján értesítheti az ügyészt, ha az ügyész a tárgyalásnak a vádlott távollétében való megtartását indítványozta, és a vádlott tartózkodási helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté vált, illetőleg a külföldön tartózkodó vádlott hazatért.

(2) A bírósági ügyintéző a Be. 529. § (2) bekezdése és a Be. 532. § (4) bekezdése alapján tájékoztathatja az ügyészt, ha a vádlottal szemben az elfogatóparancs kibocsátása nem vezetett eredményre.

(3) A bírósági ügyintéző a Be. 532. § (2) bekezdése alapján felhívhatja az ügyészt, hogy kívánja-e indítványozni a tárgyalásnak a vádlott távollétében történő folytatását, ha a bírósági eljárásban állapítják meg, hogy a külföldön tartózkodó vádlott kiadatásának vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadásának nincs helye, illetőleg kiadatását vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadását megtagadták, és a bíróság a büntetőeljárás felajánlását nem tartja indokoltnak.

29. § A bírósági ügyintéző a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítésre irányuló eljárásban a Be. 565. § (2) és (4) bekezdése alapján az ügyész és az idegenrendészeti hatóság nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedhet.

30. § A bírósági ügyintéző a pártfogó felügyelet utólagos elrendelésére irányuló eljárásban a Be. 567. § (2) bekezdése alapján az ügyész indítványának beszerzése iránt intézkedhet.

31. § A bírósági ügyintéző a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítésre irányuló eljárásban a Be. 577. § (3) bekezdése alapján az ügyész nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedhet.

32. § A bírósági ügyintéző jogosult a büntetés-végrehajtási bíró utasítása alapján az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedni a Be. 590. § (3) bekezdése szerint. A bírósági ügyintéző a körözés elrendelésére és az elfogatóparancs kibocsátására nem jogosult.

33. § A bírósági ügyintéző jogosult a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására irányuló eljárásban a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének - az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedni a Be. 591. § (4) bekezdése szerint.

34. § A bírósági ügyintéző a kegyelmi eljárásban jogosult

a) a terheltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatainak beszerzése iránt intézkedni a Be. 597. § (5) bekezdése alapján,

b) a kegyelmi döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat és a kegyelmi kérelmet az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszteni a Be. 598. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

35. § A bírósági ügyintéző jogosult a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendeletben meghatározott értesítőlapok kiállítására és aláírására. A bírósági ügyintéző az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezethet.

36. §3 A bírósági ügyintéző jogosult a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény alapján a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben meghatározott, a bűnügyi nyilvántartás részére történő bírósági adatközléshez szükséges adatlapok kiállítására és aláírására.

Igazgatási feladatok

37. § (1) A bírósági ügyintéző jegyzőkönyvbe foglalhatja a jogi képviselő által nem képviselt félnek a polgári eljárást kezdeményező keresetét vagy kérelmét, valamint a per megindítását megelőző kérelmét.

(2) Ha törvény alapján a fél a folyamatban lévő polgári peres és nemperes eljárások során szóbeli kérelmét jegyzőkönyvbe mondhatja, a bírósági ügyintéző jogosult a jegyzőkönyvet felvenni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés esetében a bírósági ügyintéző köteles a felet a szükséges tájékoztatással ellátni.

38. § A bírósági ügyintéző jegyzőkönyvbe foglalhatja a Be. 172. § (2) bekezdése és a Be. 497. § (1) bekezdése alapján a bíróságon tett feljelentést.

39. § A bírósági ügyintéző ellátja az igazságügyi szolgálati jogviszonyából eredő, a bírósági vezető által meghatározott egyéb feladatokat, így különösen előkészítheti a bírósági vezető által meghatározott statisztikai jelentéseket, elvégezheti a külön törvény alapján a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteendő bírósági határozatoknak a közzétételt megelőző anonimizálását.

2017. febr. 14. 13:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 A kérdező kommentje:

megnéztem

kissé túlképzett

mert ilyen melóhoz elég jogi asszisztensnek lenni vagy ig.ügyi szerveznek is

de kisebb bíróságokra -mondjuk nem kúria vagy ítélőtábla, akár érettségivel is felvesznek

ezért kár volt elvégezni a jogot

2017. febr. 14. 14:23
 4/5 anonim válasza:

A bírói pálya felé vezető első lépcsőfok (klasszikus esetben) a bírósági fogalmazó. Sokszor akiknek nem sikerül fogalmazói helyre bekerülni, azok elmennek bírósági ügyintézőnek, ahonnan már egyszerűbb bejutni fogalmazói álláshelyre.


De ha nem lesz belőle fogalmazó, a szakvizsga után az ügyintéző is lehet majd titkár, amely pozíció a bírói pályázat benyújtásának előfeltétele.

2017. febr. 14. 18:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:

De a fogalmazó az nem ügyintéző.

A fogalmazó beleszámít a 3 év gyakorlati időbe, az ügyintéző-titkárnő nem, mert az nem jogi feladat szűk értelemben.

Vagyis rabolja a saját idejét.

Persze tűzközelben van, nagyobb az esélye,h bíró legyen, mint nekem, de ma egy bírói posztra 10-12-szeres túljelentkezés van ,egyszerűen nem lehet kivárni, hogy mind kihaljanak.

Nekem van ismerősöm,aki 36 évesen még mindig csak titkár és várja, hogy bíró legyen, pedig nem hülye nő és időben végzett mindennel. Közben szülni sem mer elmenni, mert mi van ha...

2017. febr. 14. 19:05

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!