A felnőtt élet küszöbén éreztetek ilyet? Ti mit gondoltok erről?

Éreztem, de már nem érzem. Fiatalon buli fiatalokkal együtt élni, szórakozni, dolgozni, mégha nem is nagy karrierről van szó. Énis ilyen voltam. Minden nyarat máshol töltöttem, más melóval és imádtam. Ma már kicsit idősebb vagyok, kevésbé szeretek alkalmazkodni és jobban szeretem a saját utamat járni. Szeretem a szakmámat, de sokat utazunk. Nyáron két hétre megyünk nyaralni, hogy tényleg igazi kikapcsolódás legyen és évközben is többször elutazunk több napokra.

Nem érzem úgy, hogy ez lekorlátozna, sőt. Engem megnyugtat, hogy megadott munkaidőben dolgozom, ami után enyém az este, a hétvége.

Vannak ismerőseim, akik hajón dolgoznak, a történeteik alapján kevés ennél keményebb meló van. A privát szférád egy ablak nélküli 4 nm-es kabin, amit jó esetben nem kell megosztanod senkivel. Akkor élhetsz, amikor a vendégek alszanak, alig van szabadidőd és akkor sem igen van mozgási tered. Számomra ez az életforma sokkal nyomasztóbb lenne, mint egy irodai munka, amin kívül azt csinálok amit akarok és ott ahol akarom.

Én azt mondom mostmár diplomázz le. Utána még mindig elmehetsz hajóra, de ha nem tetszik, akkor lesz egy B terved.

Csak nen egy big4nál dolgoztál kedves kérdező? :) én voltam náluk 1 évig főállásban, ott is hagytam, mert orrbaszájba exceleztünk és volt olyan időszak, mikor minden nap este 10re jártam haza. Na mondom én nem ezért tanultam, így inkább folytattam tanulmányaimat MSc szinten (számvitel szak). Meg kell mondjam én is vágyom a szabadságra, de úgy vagyok vele, hogy még 8 hónap és egy életre letudom a tanulást.

Azt mondom neked, hogy te is fejezd be az egyetemet először, mert hidd el, utána ha elmész hajóra dolgozni, de nem tetszik, még mindig elhelyezkedhetdsz avval a diplomával, amit most megszerzel. De saját tapasztalatból mondom, hogyha most nem tudod le, később már nagyon nehéz lesz újra visszaülni az iskolapadba, mert minél idősebb vagy, annál több téren kell megfelelni, na meg persze egyre inkább azt fogod érezni, hogy mi az istent csinálok egy egyetemen harminc iksz évesen... Én amiket MScn tanulok, az nagyon nehéz, de egy gramm felesleges infot nem tanítanak, és ezzel a tudással bárhol el lehet helyezkedni (arról nem is beszélve, hogy milyen jól fizet)

Én csak bátorítani tudlak arra, hogy még ezt a kis időt bírd ki, utána szabadon dönthetsz, és nem kell azon izgulnod, hogy ha nem jönne be a hajós munka, akkor mi lesz veled itthon, mert csak érettségid van. Sok sikert! :)