A kolléganők miért ilyen kétszínűek? Miért kell állandóan keverni és pletykálkodni?

Néhány hete kezdtem dolgozni egy telefonos cégnél. A feladatunk az ügyfelek hívásainak fogadása és a felmerülő problémáik megoldása. Még betanulási időszakba vagyok, egyelőre az elméleti dolgokat mondták el és az adminisztrációs dolgokat mutatták meg. 24 nő dolgozik egy irodába. Azt észrevettem, hogy ha bárki kimegy vagy éppen nincs benn, akkor egyszerre nekiállnak azt az illetőt kibeszélni és a magánéleti dolgaikat (pl. a szexuális életüket is) előszeretettel osztják meg egymással. Én csendesebb típus vagyok, a semleges témákhoz (ki mit főz, honnan rendel ruhát, milyen kutyája van...) hozzá szoktam szólni, de a magánéletemről, párkapcsolatomról nem beszélek és a másik ember kibeszélésében sem vagyok partner. A cég tulajdonosa férfi, ő múlt héten behivatott az irodájába és közölte, hogy azt hallotta a többiektől hogy nekem nem való ez a telefonos munka... (azért érdekes ez, mert telefonálni még nem engedtek, egyetlen ügyféllel se beszéltem). Mert hogy erre születni kell... De hogy ő éppen titkárnőt keres és azt elvállalnám-e. Külön irodám lenne, a többiektől távol. Korábban már dolgoztam hasonló munkakörbe és ezért gondolta, hogy akkor ez a pozíció érdekelne-e.

Miután a nagyfőnökkel megbeszéltem a dolgokat a többiek ártatlan pofával jöttek oda hozzám kérdezgetni, hogy mi volt. Persze amikor megmondtam neki, hogy szerintem nagyon jól kellene tudniuk, mert ők szóltak a főnöknek, hogy nekem nem való ez a munka, akkor nekiálltak hebegni-habogni hogy ez nem így volt, nem így mondták, meg nem úgy értették...

Semmi konkrét kifogást nem tudtak ellenem felhozni, csak ilyen mondvacsinált hülyeséget. De persze most leesett az álluk, hogy nem lettem kirúgva, hanem ajánlott nekem a főnök egy másik állást. 27/N