Milyen érzés jól keresni, szép házban élni?

Az első időszakban menő, szuper, stb., de utána megszokottá kezd el válni.

Sokan azt gondolják, hogy ettől aztán mennyivel másabb egy ember élete... Pedig alapjában véve tök ugyanolyan marad.

Jó érzés, de egy idő után megszokottá válik.

Jól keresek, új a házunk (átlagos, nem hivalkodó luxuskégli), egy éves az autóm.

Úgy gondolom, hogy ennek az életszínvonalnak alapnak kellene lennie annál, aki dolgozik, tanult, stb.

Szívesen lecserélném a TVt egy OLEDre, meg is lenne ára a pénz, de tudom mennyi idő lenne újra megkeresnem, így inkább mégse, a mostani is megy.

Sokat jár az agyam a takarékoskodáson, mert ha elveszíteném a munkám , akkor is fizetni kellene a mindennapi életet. (Az aktuális életszínvonalból nehéz feladni )

Nemrég vettem új kocsit, szeretem. De fizetem a hitelt jó pár évig. És nem árt felkészülni arra ha esetleg baja lesz, baleset lesz. (Akár csak egy koccolás)

Az a a része azért tényleg jó, hogy mivel van megtakarítás, azért ha tönkre megy valami azt azonnal tudjuk pótolni.

De amint jobb élet színvonalad van, többet is aggódsz.

Én szabadúszó programozóként keresek nagyon jól, feleségemnek pedig az amúgy is jól fizető főállású munkája mellett lett egy kis magánvállalkozása, ami sokkal jobban beindult, mint gondoltuk, ezért az utóbbi 5 évben hirtelen sokkal több pénzünk lett, mint amit gondoltunk/reméltünk volna.

Tényleg megszokottá válik egy idő után. Lényegében ugyanúgy telnek a napjaink a családi házban, mint korábban a panelban (kertészkedni utálok, így csak fű és beton van az udvarunkon, ami amúgy sem túl nagy).

Persze jó érzés meghívni néha bográcsozni, grillezni a barátokat, meg hamarosan érkezik a kisbabánk, biztosan jó lesz, hogy tud kint játszani az udvaron, és hogy nem kell az anyagiak miatt aggódni.

Az is jó, hogy nem csak a Balatonra tudunk elmenni nyaralni, hanem messzebbre is, vagy akár évi több kiruccanásra, de mivel továbbra is dolgozunk összesen huszonpár nap szabival, ez a lehetőség is véges.

Az új autó engem annyira nem hoz lázba, amíg jó a régi (most 11 éves), nem cserélem le, a célnak ez is tökéletesen megfelel, elvisz egyik helyről a másikra és kényelmes.

A mindennapi gondjaink így is megvannak: munkahelyi stressz, aggódás a születendő gyermekünkért (sajnos nem problémamentes a terhesség), édesapám nagyon beteg...

Szóval attól, hogy jól keresünk és szép házunk van, nem vagyunk mi sem felhőtlenül boldogok és elégedettek mindennel. Sőt, feleségem már azon aggódik, hogy mi lesz most, ha a baba miatt az ő bevétele kevesebb lesz, pedig csak az én keresetemből is vígan megélnénk... De akkor is ott van a jól kereső emberek agyában is, hogy "jaj, kevesebb pénz áll a házhoz".

Ugyanakkor persze tudom, hogy szerencsések vagyunk és mennyien élnek rosszabb helyzetben, ezt értékelem és becsülöm, de hidd el, a mindennapokban nem arra gondol az ember, hogy hú mennyi pénzt tud(na) elkölteni.

Mi nem is nagyon költünk felesleges dolgokra, fiatalok vagyunk még, ki tudja mit hoz a jövő, és természetesen a leendő gyermekeinknek is szeretnénk félretenni.

Az utolsó kérdésedre: biztos van ismerősünk, aki irigykedik, de nem éreztetik, nem hangoztatják. A barátaink ugyanazok, mint a panelos, spórolós időszakunkban, a családunkkal is ugyanolyan jó a viszonyunk.

#1, #5, teljesen egyetértek. Amire régen vágytam, most megvehetném, de nem kell. És itt most nem a "kicsit luxus" dolgokra gondolok, hanem pl. még egy rolex órára vagy egy gucci táskára. Autók hidegen hagynak, vehetnék bármilyen bmw-t vagy egy mercit, de egy 10 éves opellal járok.

És a sok gond. Mibe fektessem a pénzem,hogy ne inflálódjon el (lakás van már, saját plusz 3), mi lesz ha már nem tudom fenntartani ezt a színvonalat, mi lesz ha betörnek hozzám, ésatöbbi...

Amíg 8 órás átlagmelóm volt és egyszerű èletem, addig nem aggódtam ennyit.

Mindenki nyomorog a saját szintjén.

33N

Hahhaha... te milyen eszméletlen szegény vagy.. szívben és bölcsességben.

Komolyan van tv-d. Furcsa.

Az irigyek inkább ránk azok, nem anyagi marhaságokra. És ilyenkor mutogatjuk a saját telítettségeiket.

Ahogy.. így olvaslak titeket.. azon gondolkozom, hogy a az arany díszes koporsó vagy a barna egyszerű fa közül kell választanom..

Nekem az volt az igazi gazdagság, hogy egy kis zsebpénzzel tudtam túrázni az erdőben valahol Magyarországon.. a napokban..

És ezt nem cserélném el.. egy bármilyen tv vagy számítógépre sem.. esetleg amire vágyok, hogy egy olyan személlyel mehessek aki igazán közel áll.. és nem közénk állnak ilyen felszínes dolgok.. egy szép ház és szép tv.. ha magányos az ember, akkor nem több mint egy díszes koporsó!

F/23

tanulni szeretnék! nekem azt mondja el a 33 éves nő, hogy miből szerezte a vagyonát, és a fiatal házas, hogy a felesége mellékvállalkozása mivel foglalkozik.

Köszi szépen (én is szeretnék gazdag lenni)