Hogyan szüntethetném meg a barátságomat egy munkatársammal úgy, hogy ne legyen kínos, feszült a hangulat, ne legyen harag, de mégse beszéljen hozzám többet?

"Azon is gondolkoztam, hogy munkahelyet váltok, mert nem mondhatom meg neki, hogy hagyjon békén, hiszen mindennap találkozunk."

Pont ezért kéne neki mondani. Finoman el kell magyarázni, hogy próbáljon tenni ellene, mert ezzel a Te hangulatodat is befolyásolja.

Megértelek amúgy; egy barátnőm volt anno a suliban, külföldön, akit le akartam építeni, mert már ijesztő volt - figyelemre vágyott így skizofréniát színlelt és pl ijesztő dolgokat mesélt, állandóan "rohamai" voltak (az egyik alatt elnevette magát, mert amúgy színlelte) és még sorolhatnám. Ráadásul nekem ott voltak az otthoni gondjaim (pl apám alkoholizmusa), meg, hogy bántottak, mert magyar vagyok az osztálytársaim, stb. , és egyszerűen a megmaradt energiámat elszívta és sokszor féltem. Ráadásul előző évben egy olyan barátnőt fogtam ki, aki igazából csak arra használt, hogy ne tűnjön úgy, hogy egyedül van, amúgy sokat bántott; de szerencsére elment a suliból - szóval csömörből vödörbe. Én egyik nap elmondtam a "skizofrén" lánynak reggel, hogy ne haragudjon, de nem szeretnék barátkozni vele, de utána mindenhova követett, nem hagyott békén és addig csinálta, amíg nem érte el a célját - visszafogadtam és újra szívhatta az energiámat.

Szóval, ha tényleg menthetetlennek érzed a barátságot, nem hinném, hogy van olyan megoldás, hogy békében éltek tovább; vagy nagyon fog teperni vagy nagyon fog utálni.

Inkább próbáld valahogy rávezetni, hogy ezen a pesszimizmusán dolgozzon.