Van itt olyan ember, aki?

Igen. Nagyjából mindig így volt. Volt egy olyan évem amikor az össz kommunikáció a reggeli és délutáni köszönés volt, nagy néha munkával kapcsolatban egy két mondat.

A mostani helyen eleinte én is a társaság tagja voltam, és tök jó volt. De a többség elment azóta, az újak meg ostoba, rosszindulatú, naplopó, kétszínű emberek, tehát megint nincs társaságom és nem is bánom. Inkább vagyok számkivetett, mint ilyen emberekkel kényszerből barátkozzak, akikkel nincs is közös kapcsolódási pont, mert még a munkát/munkahelyet se ugyanúgy látjuk.

Bánni sose bántam, legfeljebb azt, hogy nincsenek körülöttem normális emberek.

Eleinte mindig próbálnak velem barátkozni (meg én is nyitott vagyok, míg rá nem jövök, hogy adott ember is pont olyan, mint a többi) de nagyon gyorsan kibukik, hogy az ő meg az én mentalitásom ég és föld. Utána jön, hogy a buták tömörülnek és engem szapulnak a hátam mögött, meg az egész céget ellenem hangolják. Hagyni szoktam. Aki befolyásolható, azzal se érdemes barátkozni. Első sorban amúgy is dolgozni járok be, és a munkámban általában nincs hiba.

Odahaza kiközösítettek, rámhúzták, hogy fennhordom az orromat, biztos lenézem őket, titkolnivalóm van, meleg vagyok, meg ilyenek. És semmi dolgok miatt kiabálni kezdtek, belevertek mögöttem ajtóba-falba, hogy megijedtek. Ez amúgy egy gyár volt.

11 éve külföldön élek, itt eddig egyik munkahelyem sem kezdtek ki miatta, mindig elfogadták, hogy zárkózottabb, visszahúzódóbb vagyok, fő, hogy végezze a munkám. Pedig itt is olyan munkákat végzek (mosogatás, takarítás), amikhez magyar mértékben számolva nyolc általános végzettség szükséges.

Érdekes, velem soha nem fordult ez még elő. Nyilván azért, mert teljesen egyértelműen viselkedem, nem játszom én is kétszínű játékot. Ha valakit nem kedvelek, azt egyértelműen tudni fogja. Normális de hűvös hangnem, tőmondatos válaszok, mogorva arc és gyors leépítés. Ha nem veszi a lapot, akkor elmagyarázom neki, hogy nem tudok adott feladat mellett még rá is koncentrálni és szeretnék dolgozni, szóval legyen szíves békén hagyni.

Ja és csakis munkával kapcsolatos dolgokban válaszolok. Ha emberi oldalról kérdez, ignorálom. Mármint rá nézek, de n válaszolok. A bunkó viselkedés nagyon kifizetődő. Távol tartja a hülyéket. :) Aki meg nem az, azzal meg olyan szép éles kontrasztot alkot a viselkedésem, hogy még a hülye is megérti, hogy a bunkózás csak neki szólt személyesen.

Igen, egy fax vagyok. De nekem megfelel így.

A rossz indulatot, kétszínűséget tapasztalom.Jobban azookal beszélek akikkel egy asztalnál dolgozok muszály, hogy valamilyen kapcsolat legyen közöttünk. A többiekkel csak úgy van egyákét jó fej is közöttük, jobban azokkal kommunikálok akik beszélgetést kezdeméyneznek.Legnagyobb része a kollektívának olyan, hogy a szemedbe kedves a hátad mögött meg kést döf beléd.Ez a leocsmányabb fajta.

Ha valamiben véletlenül hibázol furán néznek rád, meg témáznak rólad ha nem vagy ott.Néha már nem is mindegy hol fordulok meg, mert van egy személy aki ilyenkor hibát talál.Pl. tegnap szerinte miattam vagy a kolléganőm miatt sütötte meg a kezét és felvolt háborodva,mert erős volt a láng a konyhában.A kolléagnőm gyújtotta meg én meg odaraktam.De ő bennem keres hibát,pedig egy helyről származunk.Múltkor nem ízesítettem be a káposzta salátát amit az ő részlegükre mi készítünk elő és nem tudtam,hogy nekünk kell ízesíteni.Visszahozta kétszer,másodszor azért mert szerinte nem volt szépen a tányérra rakva úgy ahogy kell.Így szörnyülködve megkérte az egik idős kolléganőt, hogy ne haragudjon,hogy zavraja,de legyen szíves megcsinálni a káposztát,mert nem volt jó.