Szerintetek az gáz hogy nem köszöntem most a tanáromnak (amúgy szoktam) amikor találkoztunk?

Nekem volt tanárom, akinek nem köszöntem, mert el voltam varázsolva. Így viccesen hangzik, hogy a kérdező sztesszel ezen, hogy gáz e, hogy nem köszönt a tanárának, mert valószínűleg a tanár rég elfelejtette - de ez a feljebb említett eset mutatja, hogy nem feltétlenül így van.

A tanár ugyanis, amikor legközelebb együtt volt óránk bejött és a 45 perc úgy nézett ki, hogy leteremtett, majd tartotta az órát, de mindegyik ötödik percben rám förmedt, majd óra után leteremtett még egyszer.

Igaza volt, amúgy.

Na utána soha többet nem felejtettem el neki köszönni.

Kérdező, persze nem minden tanár ilyen, sőt, én észrevettem, hogy a mai tanárok 90%-a már elnézőbb ezen a téren, de akár zokon veszi akár nem, a megoldás egyszerű; ha legközelebb látod mosolyogj és hangosan köszönj. Ha nem vette magára vagy furcsállta, de annyira nem foglalkozott vele, nem lesz semmi, visszaköszön és vége. Ha meg a szívére vette, úgyis megemlíti és akkor bocsánatot tudsz kérni és el tudod magyarázni, hogy mi volt, aztán legközelebb jobban odafigyelsz.